Salló Szilárd (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 11-12. (Csíkszereda, 2016)
Történelem - Bicsok Zoltán–Kósa Béla: „…hogy itten Csíkban is egy patika állíttassék fel, szükségesnek látszik…” Adalékok az első csíkszéki patikák történetéhez (1808–1855)
Adalékok az első csíkszéki patikák történetéhez (1808-1855) szlovák vagy lengyel) származású, római katolikus vallású, 50 éves, ismeri a német, magyar, szláv, illír (szerb) és latin nyelvet. Ezzel szemben az egyetemi promóciós könyv alapján az Árva megyei Mutnén született, tanulmányait Bécsben végezte és Pesten csak szigorlatot tett 34 évesen, 1815. április 22-én, elégséges eredménnyel, majd oklevelt kapott és esküt tett.82 Az 1830-as évek elejéről nem maradtak Lákai patikusi tevékenységére vonatkozó iratok, de úgy tűnik ekkoriban egészsége hadilábon állt, 1832 júniusában pedig - talán éppen ennek köszönhetően - újabb konkurens tűnt fel. Egy fiatal, nemrég diplomázott gyógyszerész,83 Tamássik István jelentkezett szolgálatra, patikanyitási szándékát a következő levélben közölvén Baló József alkirálybíróval és a gyergyói tisztséggel. „Sokkalta kissebb vagyok, hogy sem üsmeretlenségemben tekintetes uraságtoknak bölcs abbéli megfontolásokban ereszkedhetném, mely szerént a roppant emberi társaság fenn állhatóságának fiindamentuma az élet, s abba az egésség tárgya tekintetes uraságtok előtt is bölcsen tudva ne lenne. Ezen ösztönből indulva, minekutánna hogy gyógyszerészi vándorlásomat illő rendgye szerént elvégezve, a pesti universitásba egy nyárt diplomával (:mellyet az maga idején bé mutatni kész vagyok:) meg erösittettem volna, hazámhoz viseltető szeretetemböl kívánom azon kimerített tudományomnak hasznát ugyan érdemes hazám népéhez ki árasztani. Értésemen lévén közönséges hallomásból az, hogy az ezen Nemes Gyergyó Székének gyógyszeresse, titulált Lákay Josejf úr, az érdemes publicumnak az egésség fenn tarthatására nézve nem az telljes meg elégedősséggel viseltetnék, annál fogva, mivel az életnek főbb tárgya az egésség, leg alázatosabban instálom a Tekintetes Vice Király Bíró Urat és a Tekintetes Nemes Szék Tisztségit, hogy hathatós közbe vetése által ott az hol az illő hellye, azt ki eszközölni méltóztassék: mely szerént ezen Ne82 Rnlhmh, F 27 Csíkszék levéltára - Iratok, CCXIII/77; SEL, 1/f Végzett gyógyszerész és sebészhallgatók jegyzéke. II. 107. 83 Tamássik István tanulmányait a pesti egyetemen végezte, 1829. augusztus 31-én szigorlatozott és szeptember 1-jén tett esküt. Gyógyszeres értekezések a nadragulyadékról (atropina) és a higany kettödzöldletröl (deutochloridum hydr- argyri) című disszertációja is ott jelent meg ugyanazon évben. - Szabó 2005, 173.; Győry é.n. — http://mek.oszk. hu/05400/05409/05409.pdf (2014. december 7.); Dörnyei 2010, 202-203, 223. - http://www.gyogyszeresztortenet. hu/letolt/Gyogyszeres_ertekezesek.pdf (2015. január 20.) mes Gyergyo Székbe még egy ollyan patikát — mely által a nemes publicumnak mindenképpen telljes meg elégedése légyen — nyittattathassék és az nékem conferáltathassék. ígérvén előre is a telljes meg elége- désre fáradhatatlan iparkodásomot, amidőn szeretett hazámhoz viseltető igaz kérésemnek óhajtott kedvező válasszát el várnám, alázatos tisztelettel öröklők, a Tekintetes Vice Király Bíró Úrnak s Tekintetes Nemes Szék Tisztséginek alázatos szolgája, Tamássik István, Ersébeth városi diplomaticus patikárius. ” 84 Könnyen lehet, hogy a homályosan csak „közönséges hallomásnak” nevezett forrás nem más, mint nagybátyja, Popoi Józsefi5 gyergyószentmiklósi örmény szertartású plébános volt, aki utóbb is egyengetni igyekezett idegenbe szakadt unokaöcs- cse útját. A beadvány nyomán, 1832 augusztusában a gyergyói tisztség megtette a maga ajánlását a főkirálybíró felé, amint írják: „[...] ha az instáns remélheti itten lehető subsistentiáját, d nékie bátran conferáltathatik, minthogy a mostani [patikárius] a publicumhoz nem egész tökéletes megelégedéssel viseltetik”.86 Nem ismeretes a főkirálybíró álláspontja az ügyben, de bizonyosnak látszik, hogy Tamássik mégsem nyithatott patikát Gyergyószentmiklóson. Minden esetre a Baló alkirálybíró által jegyzett átirat azt sejteti, hogy nemcsak az örmény boltosok őrrőltak Lákaira, de a helyi elöljárók sem voltak maradéktalanul elégedettek ténykedésével. 1835 júniusában újabb kísérlet történt arra, hogy Tamássik István megtelepedjen és patikát létesítsen Gyergyóban. Pártfogója, Popoi József a biztosabb siker reményében ezúttal közvetlenül a főkirálybíróhoz intézett kérelemlevelet. „Egy ritka erkölcsű, a [kiolvashatatlan szó] felette jártas ecsémet a Méltóságos Ür született jóságának ajánlani bátor vagyok. Ez a gyógyászi tudományt brávúrral el végezve, most Gyergyóba mesterségét folytatni igyekszik. Ennek következésébe egy kö84 Rnlhmh, F 26 Gyergyószék levéltára - Vegyes iratok (Varia), 577. 85 Popoi József (1788-1856) örmény szertartású római katolikus pap, tanár. 1812-ben szentelték pappá, ezt követően Erzsébetvároson és Marosvásárhelyen tanított. 1828-tól Gyergyószentmiklóson volt káplán, majd 1832-től haláláig Erzsébetvároson plébános, 1837-től esperes címmel. - Beke 1870, 163. 86 Rnlhmh, F 27 Csíkszék levéltára - Iratok, CCVII/99. TÖRTÉNELEM l ISTORIE i HISTORY 69
