Salló Szilárd (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 11-12. (Csíkszereda, 2016)
Történelem - Bicsok Zoltán–Kósa Béla: „…hogy itten Csíkban is egy patika állíttassék fel, szükségesnek látszik…” Adalékok az első csíkszéki patikák történetéhez (1808–1855)
Adalékok az első csíkszéki patikák történetéhez (1808-1855) mes rendelésnek el lett érkezésével nem örvendeztettem. Mely szerént, jóllehet a patika már ki légyen nyittatva, és a tudva lévő felséges rendelések szerént ahol privilegiált patika existál, ottan a patikai orvosi szereket a kalmár örményeknek, s másoknak is boltjaikban árulni szabad nem volna, mind az által azon felséges rendeléseknek megvetésével az említett patikai orvosi szerek a kalmár örmények által most is minden tartalék nélküli úgy áruitatnak, mint szintén ez előtti időkben, amely mián én a patikám mellett rész szerént héjába ülök, mert a kalmár boltosok az én tiszta és jó orvosi szereimnek alacsonittására az ők avult és semminémű visitéroztatáson keresztül nem ment szereiket olcsó árronn is eladni szokván, nékem e szerént mindenképpen a patika mellett csak kárt kelletik szenvednem. ’68 Kéri azért patikájának a székorvos általi megvizsgálását és az örmény boltosok által szabálysértő módon forgalmazott anyagok elkobzását. A főtiszt utasította is a gyergyói alkirálybírót, hogy az örmény boltosoktól foglalja le a szóban forgó, csak patikában árulható anyagokat. Az eljárás ellen azonban kifogással éltek az örmény kereskedők, azt sérelmezve, hogy „[...] a panaszló patikárius egy consignatiót adott által a tilalmat végben vivő assessor úrnak, [...] a melyből a Méltóságos úr kegyelmesen által látni méltóztatik, hogy olyan szereknek is eltiltattatásokat kívánja a nevezett patikárius, melyeknek áruitatások a boltos kereskedőktől más, nagyobb városokban is, az hol több patikák is existálnak, nem tilalmaztatik. A melynek nagyobb megvilágosittatására alázatoson ide zárjuk69 70 nyomtatásban a Felséges Királyi Fő Igazgató Tanács által ki adott consignatiót, amelyet utasittásul akkor méltóztatott ki adni, amidőn még 1809-dik esztendőben egy Hank nevezetű patikárius itten Gyergyo Szent Miklóson patikát törekdevén fel állittani, és csak hamar innén ismét el enyészett, ennek is legelső lépése az vala, hogy a boltosok a patikai szerek árulásától eltiltatnának. De minthogy a Felséges Királyi Fő Igazgató Tanács kegyelmes által látása meg vala abban győzettetve, hogy egy illyen távol lévő és a patikáról nem is tudó helyen a köznépnek hasznára volt, hogy a boltosok némely olyan szereket ámítanak, melyek a szűkölködő és nyavalyás nép maga szükségén se68 Rnlhmh, F 27 Csíkszék levéltára — Iratok, CLXIII/65. 69 A hivatkozott mellékletek hiányoznak. 70 Rnlhmh, F 27 Csíkszék levéltára - Iratok, CLXIII/65. gélhetett, és ez által a boltosok a közönséges szükségen kívántának segélleni, és azért minthogy a patika nem létében az boltosok jóra való törekedések tekintetet érdemelhetett, olyan rendelést is méltóztatott vala tenni, hogy az olyan patikai szerek, melyeknek ámltatások a patikához tartozik, és eddig attól a boltosok nem tilalmaztattak, s nem is tilalmaztathattak a patika fogyatkozásában, sött inkább a közönséges szűkölködő népnek hasznára voltak, mérettessenek meg minden boltokban tanáltató illyetén patikai szerek és a patikárius a maga árrán köteles légyen által venni és ki is fizetni. Ezt valójában az egyenes igazság is megkívánja, hogy a boltosok, akiknél ilyetén szerek tanáltatnak, méltatlan kárvallást ne szenvedjenek. >7° A beadvány aláírói — ugyanazok, akik Hank János ellen is felléptek 1810—1812-ben: Fitzus Márton, Kritsa Péter és Izsák, Zakariás Miklós és István - kérik, hogy a lefoglalásra kerülő anyagokat a patikus fizesse meg, vagy ha ő nem venné át azokat, szabad legyen meglévő készleteiket maguknak értékesíteni. Végezetül még megjegyzik: „Lehetne ugyan mü nékünk is a panaszló patikárius ellen vádaskodni utunk, mivel ő kegyelme kávét, nádmézet, papirossat és egyebet is, amik nem patikai szerek, árul, a melyek valósággal a boltos kereskedéshez tartoznak. ” A feszültség - lévén, hogy a patika megnyitása sokak érdekeit keresztezte és megélhetését érintette — nem csillapodott, így 1823 januárjában Lákai újabb panaszbeadványt juttatott el a főkirálybíróhoz. Ebben azt sérelmezte, hogy minden pénzét patikája felszerelésére és ellátására költötte, de nem remélheti költségei megtérülését, hiszen „[...] az itten lévő boltos kalmárok (-.ámbár az aránt a Tekintetes Tisztségtől meg intettek:) még is nem szűnnek a tilalom ellen is a felséges rendelések szerént csak egyedül a patikát illető orvosi szereket most is minden tartózkodás nélkült árulni, amely mián az én orvosi szereim híjába állanak, és én szenvedek, de sőt még azt is érdekelt sérelmeim közi tehetem, hogy a tilalom publicálásakor, s azutánn is, némellyek ellenem igen illetlenül debachálódtak,71 némelyek pedig fenyegetőző szókkal is illettek. ”1 A főtiszt határozott hangú utasítást küldött Baló József gyergyói alkirálybírónak: „az afféle orvosi szereknek a patikán kívül léendő árulásokot keményen 71 Debachál = lat. szitkozódik 72 Rnlhmh, F 27 Csíkszék levéltára - Iratok, CLXXII/3. TÖRTÉNELEM t ISTORIE i HISTORY 67
