Salló Szilárd (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 11-12. (Csíkszereda, 2016)

Régészet - Nyárádi Zsolt: Helynévtan és régészet. Vizsgálódás az udvarhelyszéki falvak kezdeteiről

Nyărădi Zsolt pontja feltételezések szerint a fent említett Ud­varhelyen volt. Magának a településnek a neve is ennek a birtokszervezetnek a lenyomata. Lövéte neve és minden bizonnyal a létrejötte is a királyi magánuradalomhoz szervesen köthető. Lövéte nevének eredete az újabb kutatások eredményei szerint az Árpád-korra nyúlik visz- sza. A helységnév a magyar lő igéből származik, amely helynévképzővel alkotott magyar szó. A lövéteiek lövők, azaz királyi lövészek, íjászok le­hettek.66 Szintén ennek a királyi uradalomnak a maradványai, azok a Rika hegységben levő várak, amelyeket a régészeti ásatások a 12. századra kel­teztek.67 A középkori magyar királyság területén hasonló Árpád-kori helységnév a borsod megyei Lövő (Luen)68 vagy a forrásokban szereplő Bara­nya vármegyei Leus, Lews - Lyws települések.69 Az udvarhelyszéki Lövétének már a 12. szá­zad második felében temploma van, Dobó fal­va is saját Árpád-kori templommal rendelkezett, Nagysolymosról pedig csupán 13. századi adataink vannak, de annak már korábban léteznie kellett, ugyanis a szomszédságában már a 13. században kialakult Kissolymos. Szintén korai, 12. századi helynevet látnak a -laka, -loka utótagú helynevek­ben,76 amely olyan településeken alakult ki, amelyet a magyarság nagyobb számban lakott. A Székelyföl­dön ez a helynévtípus birtokos összetételben csak Udvarhelyszékben fordul elő (Zetelaka, Enlaka, Farkaslaka). Egyelőre egyikükről sincs hiteles régé­szeti adatunk. Zetelaka és Énlaka már a 14. század­ban templommal rendelkezett, Farkaslaka csupán a 17. században épített saját templomot. Az udvarhelyszéki helynevek legnagyobb ará­nyát a -falu, -falva utótagú települések teszik ki. A 139 település közül 43, vagyis a vizsgált falvak 32,37 százaléka tartozik ebbe a csoportba. Ezzel a helynévtípussal Kázmér Miklós foglakozott mélyrehatóan, aki a kutatásai alapján úgy ítél­te meg, hogy ezek a helynevek a 13. században kezdtek megjelenni, fénykorukat pedig 14—16. században élték.71 Ennek a helynévtípusnak a falvai közül 14-ről egyáltalán nincsen régészeti adatunk. Közülük Agyagfalva, Fiomoródjánosfalva, Karácsonyfal­va, Máréfalva, Bibarcfalva, Sófalva, Siménfalva, Nagygalambfalva, Lengyelfalva, Szombatfalva, Tarcsafalva, Rugonfalva már a román kor plébá­niái között szerepelnek. Patakfalva területén pe­dig a 12. században létezett templom és temető. Székelyandrásfalva és Bethlenfalva a 14. század­ban jöttek létre. Küküllőkeményfalva területéről ez idáig csupán 15-16. századi leletekkel rendel­kezünk. Cibrefalva pedig egy 16. századi alapítá­sú település, amely végül nem lett hosszas életű. 15 település a 13. században veszi kezdetét. Csekefalva, Keresztúrfalva, Kobátfalva, Nagygalamb­falva, Siménfalva, Lengyelfalva és Rugonfalva terü­letéről már 11-12. századi leletanyag került elő, amelyek alapján feltételezhetően ez a hét település már a korai időkben is létezett, amely jelzi, hogy a helynévtípus kései volta még nem jelenti, hogy a település is az alapján keltezhető. (4. kép) Egyes -falva utótagú települések a régészeti adataink tükrében Udvarhelyszéken tehát már vi­szonylag korán létrejöttek. Kezdetben feltehető­en a korai helynévtípusból a puszta személyneves helynevekből jöhettek létre, amelyek az idők fo­lyamán névalak változáson mentek keresztül. így a korai település a későközépkori névalak mentén a helynévtani elemzés alapján csupán egy későbbi keltezésű települési csoportba kerülhet bele, de valójában jóval korábbi annál. A helynévkutatók a templomcímekből kiala­kult helyneveket az előbbiekhez képest későbbiek­nek, 13—14. századiaknak keltezik.72 A nyelvészek szerint egy templomcím akkor válik a település nevévé, ha egytemplomos kistelepülés, vagy ha a templom hozzávetőlegesen egykorú a település lét­rejöttével.73 A település védőszentjének kiválasztá­sában az egyház játszotta a döntő szerepet, a lakos­ságnak nem sok beleszólása volt a folyamatba.74 A templomcímes helynevek magas száma egy­ben jelzésértékű is a kutatók szerint, amely mögött egy nagyobb betelepedést, átrendezést, új templo­mok létrehozását látják. Elterjedésük sosem spon­tán folyamat vagy a névdivat szüleménye.75 Szintén a templomokkal függnek össze az s6Ferenczi 1998, 59-61. 67 Sófalvi 2013,165-175. 68Póczos 2006, 95. 69Kmh 2005, 175. 70Kniezsa 1943, 129. 36 71 Kázmér 1970, 58-59. 72 Benkő 1993, 10-19. 73 Mező 1996, 33, 42. 74 RÁcz 2005, 105. 75 Benkő 1993, 15.

Next

/
Thumbnails
Contents