Salló Szilárd (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 11-12. (Csíkszereda, 2016)
Szemle - Pataki Szabolcs: A kormányzó úr nemesei?
A KORMÁNYZÓ ÚR NEMESEI? Kerepeszki Róbert:,A vitézi rend 1920-1945”. Attraktor kiadó, Máriabesenyő, 2013, 147 o. A könyv írója dr. Kerepeszki Róbert egyetemi adjunktusként dolgozik a Debreceni Egyetem Modernkori Magyar Történeti Tanszékén. Főbb kutatási területei között található a 20. századi magyar társadalom és politikatörténet. A szerzőnek ez a munkája beilleszthető azon előzőleg megjelent munkái sorába, amelyek a két világháború közötti szervezetek történetével foglalkoznak. (pl. A Turul Szövetség országos és debreceni szervezete (1919—1945) stb.) Az első világháborúban elszenvedett vereség, illetve a Párizs környéki békék révén felbomlott a nagy kiterjedésű, nemzetiségi szempontból heterogén Osztrák-Magyar Monarchia, és helyén utódállamok, ún. „nemzetállamok” keletkeztek. Bizonyos tekintetben utódállamnak tekinthető Magyarország is, amely hosszú évszázadok óta először vált függetlenné, ezzel együtt azonban új kihívásokkal kellett szembenéznie. Az egyik kihívás az állam hatalmának konszolidációja volt, amit IV. Károly lemondó nyilatkozata után az őszirózsás Károlyi-féle forradalmárok, majd Kun Béla kommunistái is megkíséreltek. Mindkét tábor kísérlete kudarcba fulladt, és Magyarország már nemcsak egyszerű háborús bűnös volt az antanthatalmak szemében, hanem a bolsevik eszmékre fogékony, ezáltal potenciálisan veszélyes állam is, amelyet minél jobban el kell szigetelni. Az elszigetelés elsősorban a trianoni békeszerződésben és a Magyarországot körbezáró kisantant létrejöttében nyert kifejezést. Megoldásra váró kihívás volt az elszenvedett demográfiai és gazdasági veszteségek miatti frusztráció feldolgozása. A Tanácsköztársaság bukása után a szegedi ellenkormány és a Nemzeti Hadsereg élén álló Horthy Miklós volt az, aki konszolidálni tudta helyzetét, és 1944-ig vezette az országot mint kormányzó. Az általa alapított Vitézi Rend, az ő neve által fémjelzett korszak teremtménye volt. Ez azonban jóval több volt a többi jobboldali egyesületnél, hiszen közvetlenül a hivatalos kormányszervek által létrehozott és a döntéshozás legfelsőbb szintjén támogatott intézmény volt, tagjának lenni jóval többet jelentett, mint egy ideológia iránti rokonszenv kifejezése, így súlya jelentős volt. Horthynak, mint kormányzónak nem volt joga nemesség adományozásához ám, rendjeleket és címeket az alkotmányosság kereteit betartva adhatott. így alkothatta meg ezt a rendet, amelyről Turbucz Dávid találóan így fogalmazott: „a kormányzó célja valójában egy könnyen mozgósítható, a fennálló politikai és társadalmi rendet szolgáló, azt minden külső és belső támadástól védő, nemzetvédelmi és-nevelő feladatokat ellátó, a kormányzótól függő félkatonai szervezet létrehozása volt. ” Kerepeszki Róbert könyve nem kronologikusan, hanem különböző témák szerint csoportosítva ismerteti a Rendet. A jegyzetek a fejezetek után találhatóak, fejezetenként taglalva, ahogyan a forrásokat is egy csomóban találjuk, témák szerint csoportosítva. A meglehetősen sok forrásból táplálkozó jegyzeteket követi a Függelék, amely csaknem 10 oldal terjedelmű, és táblázatokkal, térképekkel, illetve diagramokkal van tele, ezek a szemléltetést és a jobb megértést szolgálják. Ezt követi a felhasznált irodalom és források rész, amely 7 oldal terjedelmű. Ebben külön vannak csoportosítva a különböző típusú forrásanyagok. A könyvet egy Névmutató zárja, amelyben a személyek neve mellett rövid magyarázat is található a kilétükre vonatkozóan. Az első fejezetben (Alapok, előzmények és a Vitézi Rend létrehozása) bemutatásra kerülnek a Rend létrehozásának körülményei, láthatjuk, hogy a háborúból hazatérő katonáknak nyújtott földadomány volt az alapja a szervezetnek. Horthy a földadománnyal megjutalmazott katonákat szervezetbe tömörítette így a megjutalmazottak továbbra is az állam felügyelete alatt maradtak. SZEMLE I CRONICĂ I REVIEW 321
