Salló Szilárd (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 11-12. (Csíkszereda, 2016)
Szemle - Forró Albert: Egy zseniális székely tragikus élettörténete
Egy zseniális székely tragikus élettörténete város arculatának javítása, az úthálózat fejlesztése és kikövezése, a közkutak, hidak karbantartása érdekében. Mivel megsokasodtak az urbanizációhoz kötődő, szaktudást igénylő feladatok, a városi tanács egy geometra, mindenes mérnöki tisztség létrehozásáról döntött éppen akkor, amikor Bodor visszatért Marosvásárhelyre. A következő év tavaszán a tanács már útjavítási és útkövezési munkálatok felügyeletével bízta meg. 1828 májusától decemberéig a város hivatalos mérnökeként dolgozott. A mérnöki tisztség véglegesítése azonban nem a várostól, hanem a költségvetési kérdésekben határozó bécsi udvartól függött. Az állandó városi mérnöki állás létesítésére vonatkozó kérésre december 15-én megérkező elutasító válasz derékba törte Bodor mérnöki karrierjét és bizonytalanná tette megélhetését. Mivel a korábbi főnemesi megrendelések is elmaradoztak, valamint az újabb elveszített adósságperei felemésztették az amúgy is megfogyatkozott jövedelmét, az 1830-as évek eleje a reményvesztettség időszaka lett, amely egy újabb pénzhamisítási kísérletbe kényszerítette Bodort. Az újabb bankóhamisítást 1835 elején leplezték le a hatóságok. Ezúttal nem a város fogdájában tartották a vizsgálat ideje alatt, hanem a várban őrizte a császári katonaság. Ennek megfelelően a fogva tartás körülményei is szigorúbbak voltak. A másodszori pénzhamisítást követően a Királyi Tábla a szamosújvári börtönben letöltendő tíz év szabadságvesztésre ítélte. A börtönből 1845 januárjában szabadult, és akárcsak az első alkalommal, kijelölt lakhelye ismét Marosvásárhely lett. A Főkormányszék a várost ezúttal is utasította Bodor rendőri felügyelet alatt való tartására. Életének utolsó éveiben főként templomi orgonákat épített. A fennmaradt levéltári adatok arról tanúskodnak, hogy fiatal korától vállalt orgonajavítást is. Az első orgonáját, a ma is meglévő vámosgálfalvi református templom orgonáját 1830-ban készítette. További orgonáit másodszori szabadulását követően, 1846-1848 között készítette Mezőbodonban, Kábádén és Szabédon. Élete utolsó évében, 1849-ben a tőle megszokott odaadással állt a szabadságharc szolgálatába. A marosvásárhelyi várban berendezett hadi műhelyben gyutacsot gyártott és ágyújavítást végzett a honvédség számára. A szabadságharc utolsó napjaiban az orosz-osztrák csapatok közeledtére Marosvásárhelyt kiürítő honvéd csapatokat Kolozsvárra kísérte. Itt érte a váratlan halál Bodor Pétert 66 éves korában. A fenti rövid élettörténetet olvasva, egy rendkívüli szellemi képességekkel megáldott székely ezermester drámai, kalandos életútja bontakozik ki. Az átlagosnál magasabb szintű szakmai tudását, erejét, munkáját sokszor önként állította a közösség érdekébe. Nyughatatlan természeténél fogva szeretett maradandót alkotni, minden körülmény között új terveken dolgozott. Újszerű dolgok alkotásán, tervrajzok és tanulmányok kivitelezésén fáradozott folyamatosan. A marosvásárhelyi városi fogdában töltött idő alatt is két találmányán dolgozott legszívesebben: egy zeneszekrényen és egy önműködő szekéren. Találmányai kivitelezéséhez azonban nem rendelkezett megfelelő anyagi és műszaki feltételekkel, talán ez motiválta a pénzhamisításra. Műszaki találmányainak, alkotásainak, lángeszének és széles szakmai ismereteinek köszönhetően mindenképp rászolgált az ezermester megnevezésre, és megérdemli, hogy nevét megőrizze az utókor. Tipikus kelet-európai sorsot mondhat magáénak Bodor Péter, akit társadalmi és anyagi kiszolgáltatottsága, szülőföldjének megkésett gazdasági-társadalmi fejlődése megakadályozták abban, hogy korának nemzetközileg is elismert feltalálójaként tartsák számon. Forró Albert Venczel József Szakközépiskola Csíkszereda, Románia E-mail: forroalbert@freemail.hu SZEMLE I CRONICĂ I REVIEW 315
