Salló Szilárd (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 11-12. (Csíkszereda, 2016)

Néprajz - P. Buzogány Árpád: Ember- és állatalakok a gyermekek játékszerei között Ganyban

EMBER- ES ALLATALAKOK A GYERMEKEK JÁTÉKSZEREI KÖZÖTT GAGYBAN P. Buzogány Árpád A kisebb-nagyobb gyermekek kedvencei az ember- és állatalakok. Már a csecsemőnek a zörgők mellé színes ember- és állatalakokat kötnek a kiságyára. Mihelyt mondigál a kisgyerek, a keze ügyében lévő, már ismert emberalak nevét mondja ki elsők közt: baba. Baba a férfi- meg nőalak is. Az utóbbi évtize­dekben műanyag változatuk terjedt el, színes anyag­ból, szintén színes ruhákba öltöztetve. A már egyedül játszó kisgyerek leggyakoribb já­tékszerei a kisebb-nagyobb állatok: medve, kutya, nyúl stb. Hangjukat és nevüket gyakorolva mutatja a felnőtteknek, a vele játszó nagyobb gyermeknek, illetve azok minduntalan végigkérdezik tőle, a já­tékszert mutogatva: Ez mi? Ez hogy csinál? (Vagyis milyen hangot ad ki?) E korban is kezébe adják a felnőttek az emberalakokat, ezek közül legkedvel­tebbek azok, melyek lábukon megállanak, vagyis fel lehet állítani, mert úgy érdekesebb a velük való játék. A társával, társaival, testvéreivel játszó gyermek - nemétől függetlenül - szintén kedveli a különbö­ző ember- és állatalakokat. Nevet is ad nekik, így lesz a férfialak Pali, Pityu, Jancsi, a női pedig Kati, Mari stb. Az állatokat a ház körül tartott saját vagy szomszédok, rokonok stb. udvaráról ismert állatok nevével illeti: a paripa Laci, a kanca Juci, a kutya Bodri stb. Négy-ötéves kortól ezek a játékszerek külön, sa­ját tulajdonba kerülnek, főleg, ha több gyerek is van a családban. A kisebb gyermek leggyakoribb játék­szereit régebb a környezetben fellelhető anyagokból készítették: fából faragták, zöldségből formálták meg. Manapság az ilyenek inkább alkalmi játéksze­rek, mert hamar tönkremennek. Az üzletből, vásár­ból hozott műanyag vagy fémalakok tartósabbak, ugyanakkor tetszetősebbek is (valószerűbbek, színe­sek). Ugyanis fontos, hogy a játékszer hasonlítson az eredetire: a kakasra, kutyára, a férfire, nőre. Később, öt-hatéves kortól az egyedül való meg a társakkal folytatott játék során már az eredetihez hasonló alak behelyettesíthető más olyan tárggyal, mely a hely­zetben való megegyezéssel válik disznóvá, lóvá stb., és nem is hasonlít rá, akár csusza- vagy fa-, kő- vagy cserépdarab is lehet. A legkisebb gyermekek játékszerei közt még nem határolhatjuk el azokat, amelyek a nemi szerep sugallta érdeklődésüknek inkább megfelel. Erre ké­sőbb kerül sor, öt-hatéves kortól kezdve. A kislány­nak inkább babát hoznak, vásárolnak, készítenek házilag, a kisfiú pedig állatokat terelget, karámot meg ólat határol el számukra. Ennélfogva a gyűjtés anyagát a következőképpen rendszereztük: elkülö­nítettük a környezetben leggyakrabban előforduló természetes anyagokból otthon készített játékszerek csoportját azoktól, melyeket készen vásárolnak, üz­letből szereznek be. Mindkét csoporton belül külön soroltuk a fiúk és a kislányok jellegzetes játékszereit, illetve vegyes csoportba kerültek azok, amelyekre nem vagy kevésbé jellemző, hogy a játékos nemi szerepe szerint használnák, kedvelnék inkább. A le­írásoknál tekintettel voltam a változatokra (külön­böző anyag, kivitelezésbeli különbség). I. Játékszerek a természetben és a környezetben fellelhető anyagokból 1/1. Fiúgyermekek játékszerei 1. Állatfigurák zöldségből, gyümölcsből A kisebb gyermekek számára a felnőttek készítik el, a nagyobbacskák pedig maguknak alkotják meg. A környezetükben lévő zöldségek, gyümölcsök ki­NÉPRAJZI ETNOGRAFIE I ETHNOGRAPHY 275

Next

/
Thumbnails
Contents