Salló Szilárd (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 11-12. (Csíkszereda, 2016)

Néprajz - Kedves Anett: A 20. századi csíki népi élet képei. Andory Aladics Zoltán (1899–1990) vizuális reprezentációi

Kedves Anett ben érettségizett a fogarasi gimnáziumban, ahol egy évig tanára volt Babits Mihály is. A selmeci akadémián folytatta tanulmányait, azonban az első világháború és az impériumváltozás miatt csak késve, 1927-ben Sopronban kapta meg er­dőmérnöki diplomáját. Teljes jogú erdőmérnökként nem tudott elhe­lyezkedni, ezért fiatalkori szenvedélyét továbbfej­lesztve fényképész mesterlevelet szerzett és műter­met nyitott 1930-ban. Fotó-műtermét 1930-ban nyitotta meg Foto Electric néven, feltételezhetően éppen a kenyérkereset kiegészítése céljából. Csík­szeredái szinten az első modern műteremnek számított, amely a helyi konkurenciával ellen­tétben nem függött a tetővilágítástól és a naptól, természetes fényviszonyoktól, hiszen reflektorok­kal dolgozott. Az átlagos árak háromszorosát is kérhette, mindig volt kuncsaftja. A beszélgetés szerint a harmincas években volt pályája csúcsán. Ekkor kapott országos első díjat lágyrajzú székely férfiportréjáért. 1930-tól szisztematikusan kezdte el a csí­ki népi élet fényképezését, de a népi életképek megörökítése céljából történő kiszállás nem volt állandósult gyakorlat a fényképész életében. A felvételek képeslap formában történő sokszoro­sítása mögött anyagi megfontolás (is) húzódik: az eladott képeslapok a kenyérkereset kiegészítői voltak. A képeslapokat maga árusította a műte­remben. Lemezes Linhof géppel dolgozott, amely 24 lemezzel 15 kg-ot nyomott. A műterem ekkor felesége, a Vicának becézett Bartha Veronika (1902-1959) nevén futott, akit egyébként meg­tanított a fényképész műtermi munkára, így ket­ten dolgoztak a stúdióban. 1940 őszétől kinevezték a csíkszépvízi erdő felügyelőség vezetőjévé. 1942-1944 között a Csíkszeredái erdőigazgatóság főerdőmérnöke, Csík vármegye vadászati és halászati felügyelője. Ebben az időben is folytatta fényképészeti tevé­kenységét, és ekkor szerezte be az abban az idő­ben a legmodernebbnek számító Leica gépeket. 1944-ben a bevonuló csapatok feldúlták a műtermét, a raktárban felhalmozott munkáit az udvarra hányták. A második világháborút köve­tően felhagyott eredeti szakmájával és megélheté­si forrása kizárólag a fényképészet lett. 1949-től egy évig szaktanár volt a Csíkszeredái erdészeti iskolában. 1950-től már csak mint erdei vasútépítő tudott elhelyezkedni a Gyimesekben, majd 1952-től egy erdőkitermelő vállalat alkal­mazta gépolajozóként. Ebben a minőségben ment nyugdíjba 1956-ban. 1977-ben a számára Sopronból diplomáciai úton elküldött aranydip­lomának csak a másolatát kapta kézbe. 1959-ben hunyt el első felesége, majd rá egy évre újranő­sült. A Matának becézett Farkas Margitot vette feleségül (1913-1987). Műtermét 1988-ig üzemeltette, amikor is kénytelen volt bezárnia, mivel ugyanazon ház földszintjén nyitottak egy állami fotóműhelyt. Ezek mellett szenvedélyes vadász, a régi hege­dűk kutatója és retusálója volt, üres óráiban pon­tozó technikájú akvarelleket készített a Kárpátok erdeiről és élővilágáról. Gyermeke nem született, hagyatéka szétszó­ródott. 1990. november 1-jén hunyt el Csíksze­redában, és november 5-én helyezték örök nyu­galomra a Csíkszeredái régi temetőben feleségei mellé. Andory Aladics Zoltán életműve Andory Aladics Zoltánnak nem maradt fenn egységes hagyatéka. Nem született örököse, aki az életművét megőrizhette volna. A magánlakás és a fotóműhely többszöri költöztetése következ­tében munkái egy része szétszórva, az ismerősök, barátok, rokonok, vásárlók tulajdonában maradt fenn. A gazdátlan anyagokat halála után intézmé­nyek vették gondozásba. így került a Csíki Szé­kely Múzeumhoz több doboznyi üvegnegatív. Az összegyűjtött anyag két fő mediális hor­dozó mentén határolható el: üvegnegatívok és képeslapok mentén. Az üvegnegatívok további kategóriák szerint csoportosíthatóak. Találko­zunk különféle csoportképekkel (családi, egy­házi, iskolai stb.), kiállításokat megörökítő fel­vételekkel (Háziipari kiállítás, Vámszer-kiállítás, Csíkszentkirály kincsei), különböző neves alkal­makkor készült felvételekkel (Ezer Székely Leány Napja 1931—1934, csíksomlyói pünkösdi búcsú), esküvői felvételekkel, katonai és más portrékkal, népviseleti felvételekkel, sport illetve színház té­mában készült felvételekkel, utca- és tájképekkel, valamint állatokról, lakásbelsőkről, épületekről készült felvételekkel. Az üvegnegatívok között egyaránt találkozunk szabadtéren készült és stú­diófelvételekkel. 236

Next

/
Thumbnails
Contents