Salló Szilárd (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 11-12. (Csíkszereda, 2016)
Néprajz - Bódán Zsolt: „Bitangja van ennek a leánynak…” Adalékok a megesett lány kérdéséhez a hétfalusi csángók körében
„BITANGJA VAN ENNEK A LEÁNYNAK. ADALÉKOK A MEGESETT LÁNY KÉRDÉSÉHEZ A HÉTFALUSI CSÁNGÓK KÖRÉBEN Bódán Zsolt Bár a magyar nyelvterület archaikusabb csoportjai iránti néprajzi érdeklődés az elmúlt évtizedekben a csángók irányába terelte a szakma figyelmét, ez leginkább Moldva, s kisebb mértékben Gyimes néprajzi kutatásának fellendülését eredményezte, míg a harmadik, csángók lakta terület, Hétfalu csak szerényebb kutatói érdeklődést vonzott.1 Igaz ez akkor is, ha az 1990-es évek vége és a 2000-es évek eleje számos fontos, a térséggel foglalkozó néprajzi munka - köztük monografikus igényű feldolgozások — megszületését eredményezte, nagyban gazdagítva a hétfalusi csángókról meglévő ismereteinket.2 Az örvendetes eredmények ellenére azonban még jó pár olyan terület maradt, amelyről csak viszonylag keveset tudunk. Ilyennek számít a jelen tanulmány témájául választott megesett lány kérdésköre is.3 A tanulmány alapjául szolgáló gyűjtés 2000 nyarán történt Tatrangon. Az interjúk elkészítésnek célja a Gyimesben folyó kutatásokhoz kap1 Szemléletes példája ennek, hogy míg a Magyar Néprajzi Bibliográfia 1995 utáni adatai között a moldvai csángók tárgyszó alatt több mint 500, a gyimesi csángók alatt 65, addig a hétfalusi csángók alatt mindössze 33 tételt találhatunk. http://biblio.neprajz.hu (2016. január 20-i letöltés) 2 Csak néhány példa: Jakab 2003; Könczei 2009; Veres 2014. 3 A népi etikához, a magyar parasztság szerelmi életéhez, az emberélet fordulóihoz több szálon kapcsolódó megesett lány kérdésköre iránti érdeklődés szintén az utóbbi évtizedek eredménye. A téma első, minta értékű néprajzi feldolgozását Kapros Mártának köszönhetjük az 1980-as évekből (Kapros 1984), míg a törvénytelen gyermekről Vajda csolódóan összehasonlító adatok gyűjtése volt. Az eredeti szándéktól eltérően azonban az anyag nem épült be a gyimesi kutatások eredményeibe és mindezidáig feldolgozatlan maradt. A gyűjtés a recens anyaggal elérhető legkorábbi állapot feltárására és rekonstruálásra irányult, így adatai az 1930-40-es évek időszakára vonatkoznak. Az eredeti kutatás jellegéből fakadóan4 a gyűjtött anyag nem teszi lehetővé egy összefoglaló kép megrajzolását, az adatok csak adalékul szolgálhatnak a megesett lány kérdéséhez a hétfalusi csángók körében. Ennek ellenére hasznosnak ígérkezik az összefoglalásuk egyrészt a meglévő ismeretek csekély volta miatt, másrészt a témára való figyelemfelhívás céljával, bízva abban, hogy további kutatások — úgy a recens néprajzi anyagra, mint a fellelhető írott forrásokra, mindenekelőtt anyakönyvekre, egyházi és világi hatóságok irataira támaszkodva - egy teljesebb kép megrajzolásához vezethetnek a későbbiekben. Mária készített összegző jellegű tanulmányt egy évtizeddel később (Vajda 1995). Az ezredforduló éveiben több — egy- egy tájegységre fókuszáló - munka is született (Balázs 2000; Bódán 2001, 2003; Ilyés 2005), és elkészült a téma addigi néprajzi eredményeinek összefoglalása is (Bódán 2008). 4 Mindenekelőtt gondolhatunk itt az eredeti kutatási célokhoz igazodva (összehasonlító adatok gyűjtése egy más tájegységen folyó kutatásához) a kiegészítő gyűjtések elmaradására, az interjúk alacsony számára (4 db), az adatközlők egyetlen településhez való kötődésére stb. melyek együttesen eredményezik a gyűjtött anyag általánosíthatóságának nehézségeit. NÉPRAJZ I ETNOGRAFIE i ETHNOGRAPHY 227
