Salló Szilárd (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 11-12. (Csíkszereda, 2016)
Régészet - Botár István: Adatok Csíkszentmárton középkori történetéhez. A plébániatemplom 2015. évi régészeti kutatása
Botár István az erre irányuló falkutatások hiánya ellenére is építés korabelinek tűnik. A hajó keleti felén a diadalív alkotta sarkaknál kőből falazott mellékoltárok asztalainak maradványa került elő, melyeket téglalépcsőkön lehetett megközelíteni (a hajó járószintje legalább 90-100 cm-el mélyebben van tehát, mint a falak jelentkezési szintje). (16. kép) Itt állhatták a 18. századi vizitációkban említett hordozható oltárok („Duo minora pariter non consecrata in quibus cum portatilibus possunt celebrare. Portatilia tria. Unum consecravit reverendissimus dominus Athanasius Rusinszky episcopus Bakoviensi anno 1664, 1-ma Augustu. Inclusit reliquas Sanctorum Ursulae et Formosae Virginum martyrum. In aliis duobus non apparent, quando et a quo fuerint consecrata, commoda tamen pro usu.”).29 Az om- ladékrétegből gyűjthető vörös, rózsaszín, sárga, barna, kék színű vakolattöredékek alapján a hajó északi falait polikróm, freskó technikájú, igényes falképek borították. (17. kép) Ügy tűnik a freskókat megelőzően csak egy korábbi, meszeletlen vakolatréteg fedte a falakat. Ez szintén arra utalhat, hogy a fal készítése, vakolása és a kifestés időben közel esett egymáshoz, nincs szó több korábbi periódusról, így a fal építése viszonylag későre keltezhető. Szintén erre utal, hogy megközelítőleg 96 m2-es belterével a csíkszentmártoni hajó, a székelyföldi gótikánál korábbi hajók között a legnagyobbak alkotta harmadba tartozik.30 A hajóhoz tartozó szentélyt a késő gótikus bővítések során elbontották (ld. alább), így méreteiről, alaprajzáról nincsenek közvetlen adataink. A diadalíveknél megfigyelhető falcsorbázatokra utaló szabálytalanságok arra utalnak, hogy a hajónál egy-egy falszélességgel keskenyebb volt (külső és belső szélessége 7,8, illetve 6,2 méter körüli lehetett) (16., 20. kép) A hajó tekintélyes méretei alapján valószínűnek tartjuk, hogy a hozzá tartozó szentély egy nyújtott félköríves, de akár a nyolcszög három oldalával záródó kora gótikus szentély lehetett. A hajó és az általunk azonosított szentély fala nincs kötésben, a szentély utólag épült a már meglévő falak mellé, az északi oldalon annak tengelyében, míg a déli oldalon attól 20 cm-re délebbre, szélesebben épült meg. Itt a csatlako29 Erkej 137. 30 Benkő 2012, 129-130. 20 zásnál a hajó délkeleti sarkába kissé belebontva egy támpillért is beépítettek. Ennek északi társát nem találtuk, ott a hajó-szentély csatlakozásánál folyamatos volt a falak síkja, így a hiányzó tám- pillér statikai szerepét a hajónál későbbi sekrestye nyugati fala vehette át. Az újkori feltöltésből kihámozott gótikus szentély a tízszög három (160°) oldalával záródó, sarkain támpillérekkel megerősített épületrész. Belső hossza 9,3 méter (a diadalívtől mérve), míg a külső mérete 11,5 méter. (12., 20. kép) A késő gótikus templom teljes külső hossza így 26,3 méter körüli volt. A szentélyt terrakotta bordákból kialakított boltozat fedte, a falak dokumentálása során két bordatöredék is előkerült. (9. kép) A szentély keleti záródásának külső falsíkjában egyetlen faragott követ találtunk, ami egy homorlattal kialakított lábazati párkány darabja. Ennek társait viszont nem sikerült azonosítanunk a látható falszakaszokon. A gótikus szentély keleti zárófal belső oldalánál két négyzetes kőből kirakott felület rajzolódott ki. A keleti tömb (100x150 cm) a gótikus kőből falazott oltár maradványa, amelynek hátsó (keleti) oldalánál előkerült az a téglákból kialakított, kis, négyzetes mélyedés is, amely a liturgia során fel nem használt, vagy szennyeződött szentségek (ostya, olaj, stb.) „tárolására” szolgált. Közvetlenül az oltár előtt megtisztított 180x130 cm-es felületet alatt nagyon laza földréteg húzódik, így nagy valószínűséggel tarthatjuk egy kripta felső részének. Kézenfekvő megoldásnak tűnik, hogy itt, az oltár előtti legelőkelőbb helyen a patrónus Becz-család kriptája lappang. Ennek feltárására a fent jelzett okok és határidők miatt nem volt lehetőség. Szintén a családhoz köthető a szentély déli belső falában megtisztított falifülke maradványa (hossza 170, mélysége 40 cm), ahol nagy valószínűséggel egy kisebb stallum állhatott. (19. kép) A templom korábban fent említett felszerelései mellett az 1731-es vizitáció további berendezési elemei is szerepelnek. A főoltár megmaradt, Mária-szobra mellett állt Szent Lukács és Szent Márton alakja is.31 A vizitáció idején a kőből épített cinteremfal már romos volt. Az északi mellékkápolnában és a jelenlegi sekrestye belterében azonosítani lehetett a középkori sekrestye falait is. (20-21. kép) Ennek fala 31 Erkej 137.
