Salló Szilárd (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 11-12. (Csíkszereda, 2016)
Történelem - Róth András Lajos: Ne utáld az aranyat azért, mert szurkos erszényben vagyon (Menda graviora sic corrigenda)
fióth András Lajos esetben akár helymeghatározó szereppel is bírnak. Példának az ékezetes nagybetűk hiányát, a magyar nyelvben nagyobb gyakorisággal használt sz és zs betűk z elemének más típusú betűcsaládból való kölcsönzését, illetve a magyarban szintén sűrű előfordulású k és y betűknek (a gy, ny, ty esetében) elhagyását vagy mással való helyettesítését említi a szándékosan Lőcse helynév feltüntetéssel, de tulajdonképpen Endter Martin által Nürnbergben kiadott könyvek esetében.47 A nyomtatvány és kézirat közül pontosság tekintetében az előbbi bizonyult jobbnak. A törvények nyomtatásánál nagy fontosságú volt a hibamentesség. Erre is Borsa Gedeon hívja fel a figyelmet: ,A törvények szövege hiteles volta miatt meglehetősen érzékeny a javítgatásokkal szemben. Ezért is bizonyult igen megbízhatónak a számos hibaforrást magában rejtő kéziratos másolás helyett a nyomtatás. Ha azonban abban mégis sajtóhiba fordul elő, akkor javítása csak igényes megoldásban fogadható el. Ez történt a harmadik levél verzóján [Az erdélyi diéta 1748. évi, Bécsben nyomtatott törvénycikkéről van szó.], ahol alulról a kilencedik sorban a kimaradt „ Thesaurarium” szó helyére kézzel egy csillagot nyomtak be a szövegbe. A lap aljára pedig kis papírcsíkra nyomtatva — az utaló csillaggal bevezetve — ezt a szót ragasztották pótlásként. ” 48 49 50 51 A hiba oka lehetett a figyelmetlenség vigyázás- ban való restség, a felkészületlenség, a fegyelme- zedenség („és noha én megjegyzem, hogy az jegyzés szerént megigazítanák, de azért ugyan nem művelik és abból esik a vétség fi0, gondviseletlenségj1, netán a lustaság, a tunyaság52, de akár a fáradtság is, főleg ha valamelyik műhely nem rendelkezett a kellő számú szakemberrel, segéddel. Utóbbira hadd idézzük Keresszegi Herman Istvánt: „Mely igen nehéz, sőt majd lehetetlen légyen, a nyomtatás közben minden aprólék fogyatkozásokat eltávoztatni, kiváltképpen akik kevés magokkal forgolódnak valami derekas munka környül, csak azok tudják azt voltaképpen, akik ebben valaha fáradoztanak. ”53 47 Borsa 1981, 398. 48 Borsa 1987. 49 Vásárhelyi 1618. 50 Heltai 1571. 51 Kegel, Deselvits 1639. 52 Keresszegi 1640. 53 Keresszegi 1640. Egyik vagy másik nyelv ismeretének hiánya fontos tényező lehetett/volt a nyomdahiba születésében. Gyakori a hivatkozás az idegen nyelvű nyomdászra vagy betűszedőre. Ez főleg a külföldön nyomtatott magyar nyelvű, illetve magyarországi, de más anyanyelvű nyomdászoktól szedett kiadványoknál volt a jellemző54: ,A nyomtató szolgák nem értik a dolgot, sem a nyelveket. Ezért csak kordéra rakják a betűket” írja Heltai 1571-ben.55 Balassi Bálint szerint ,Az minémü fogyatkozások estek ez könyvecske nyomtatásába, az német nyomtató miatt, ki sem magyarul, sem dejákul nem tud.,,% Hozzá hasonlóan nyilatkozik Balásfy Tamás boszniai püspök is egy 1616-ban kiadott vitairatában.57 Borosnyai Nagy Sigmond, 1736-ban Amszterdamban kiadott „könyörgésnek tudományáról írt rövid traktá”-jában írja: ,.Minthogy a könyvnyomtató a mi nyelvünket nem tudta, magamis Trájektumban mulatván reá nem vigyázhattom, estenek azért némely hibák a szokás szerint e munkácskában is.”5S Még a 19. században is hivatkoztak erre. Egészen anekdotába illő Gyarmatin Sámuel magyarázata, miszerint „ily színű sok nyelvből öszveszedett munkákba az apróság hibák elkerülhetetlenek”, majd hozzáteszi, „aki pedig a betűket szedte egy nyelven se beszél, mert némaM9 Trócsányi idézett cikkéből viszont tudjuk, hogy a Magyar Sajtó 1864. évfolyamának december 5-i számában Petheő Dénes a sajtóhibák kapcsán éppen arról értekezik, hogy az ügyes szedő oly nyelven is képes dolgozni, melyen nem tud. Ezt megcáfolandó egy pár héttel későbbi számban egy öreg nyomdász a sok hiba kiküszöbölése érdekében mégis „grammatikát végzett magyar fiúkat” javasol betűszedő tanítványnak fölfogadni.60 A hibázáshoz hozzájárulhatott mind az aktuális gazdasági, mind a politikai helyzet alakulása, egészségügyi probléma, betegség, járvány (döghalál). ,JSlem tagadhatom - tudatja Prágai András —, hogy az fordításban és egyszersmind az nyomtatásban is sűrű fogyatkozások nem találtatnának. De mentségemnek elhitelére 54 Heltai 1591.; Balassi 1606.; Balásfy 1616.; Melotai 1622., Vő.: Csűrös 1911. 55 Heltai 1571. 56 Balassi 1606. 57 Balásfy 1616. 58 Borsonyai 1736. 59 Gyarmathi 1816. 60 Trócsányi 1937, 165. 174
