Salló Szilárd (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 11-12. (Csíkszereda, 2016)
Régészet - Botár István: Adatok Csíkszentmárton középkori történetéhez. A plébániatemplom 2015. évi régészeti kutatása
Adatok Csíkszentmárton (R: Sánmartin) középkori történetéhez adatokból kiderül Reghi Jobbagiok Beldi Vrame, kik az Beczeket is Zolgaltak es azok posteritassok}7 A faluban azonban a felcsíki B(a)laskóknak is volt korábban birtoka. Egy 1586-os vallomás szerint Az a hely az Borjűkertel egietemben Blaskoyek zamara vala hogy meg halanak az Blaskoyek vgy kertelte be BeczPál.18 Aligha kételkedhetünk, hogy a Beczek lehettek a középkor második felében a templom legfontosabb patrónusai, nagy valószínűséggel hozzájuk köthető a templom későgótikus átépítése és gazdag felszerelése is. A Csíkszentmárton helynév több 1570 körüli iratban is megjelenik, de ezek tévedés, elírás nyomán születtek, valójában nem a csíki településre utalnak.17 18 19 A templom A csíkszentmártoni templom ma nem mutat középkori eredetre utaló jeleket. A meglehetősen jellegtelen épület szentélye sokszögzáródású, támpillérek nélküli, hajója némivel szélesebb, melyhez déli oldalon portikus és karzatfeljáró, nyugatról harangtorony, északi oldalon mellékkápolna és sekrestye csatlakozik. (3. kép) A 14. században említett, bizonyára Árpád-kori eredetű templomnak egyetlen részlete vagy egyetlen kő- faragványa sem maradt fenn, míg a későbbi periódusokból az átépítések ellenére megmaradt a középkori oltár Madonna-szobra, amely ma kissé átfestve és koronával kiegészítve a templom északi falában kialakított fülkében helyeztek el. Felirata: ANNO DOMINI 1525.20 (4. kép) Szintén e korszakból származik a cinteremfal déli belső 17 SzOkl ú.s. IV/643. 18 ESzT VIII/627. 19 1573-ban említik Ispán (Csányi) Margitot, aki ekkor relicta Egregy Agilis condam Michaelis Kechyethy de Chyk Zent Marton, kinek Báthory István erdélyi alvajda férje halálától számítandó egy esztendeig perhaladékot engedett. Az ezzel kapcsolatos következő iratból (1574), noha az esetben szintén Chyk Zentmarthon megjelenik, kitűnik, hogy mind Maros-, és Udvarhelyszéki javadalmakról, és ezek ügyében eljáró odavaló személyekről van szó. Akárcsak az ügy 1579-es további szakaszában, amikor újra megemlítik Chik Zenttmarthon in praedicta sede Siculicali Maros (így!) birtokot. A bizonytalanságot eme oklevél egyik bejegyzése oldja fel, ahol a (Mol)endino super fluuio Nyarad in territorio eiusdem possessionis Chikzenttmarthon adiacente említe0 50 cm 8. kép - A 2009-2010-es külső javítási munkálatok során előkerült gótikus faragványok falába elhelyezett, vakárkádos mérmű- és fiatornyos megoldást utánzó, kőből faragott szentségtartófülke. (5. kép) A gótikus templom tartozéka volt a kehely alakú, szögletes medencéjén keretbe helyezett pajzsokkal, nóduszán három gyűrűvel, talpán függőleges tagolással díszített kőből faragott keresztelőmedence is. (6. kép) A templom mai formáját 1802-1817 között nyerte, amikor bővítették, régi tornyát változatlanul megőrizve.21 Léstyán adataitól eltérően azonban a középkori templomnak nem volt kőből épített harangtornya, a 17. század közepén említenek a harang lábnál egy szántót.22 A 18. századi vizitánek. így aztán bármilyen regényes lenne a domus et Curia Nobilitaris, Nec non Molendinum praetitulatum intra veras metas eiusdem possessionis Chik Zenttmarthon az ismereteden úton-módon Kecseti Mihályra hárult ősi Becz-kúriával és hozzátartozó javakkal azonosítani, a fenti oklevelek tárgya a maros-széki Nyárádszentmárton, melynek az újkorra már elenyészett előneve valószínűleg összefügg a szomszédos Csíkfalvával. A csíkszéki adatok közül ki kell iktatnunk. Ld. S zOkl IV/24. 28-30., illetve 65-67. 20 Sarkadi 2012, 248. 21 Orbán 1869,43—44.; Köpeczi 1929,397.; Léstyán 2000, 256-257.; Karczag, Szabó 2012, 609. Több szerző szerint a középkori templomot 1749-ben teljesen lebontották, de ez, mint látni fogjuk, nem felel meg a valóságnak. 22 Szabó 2006, 43. RÉGÉSZET I ARHEOLOGIE IARCHAELOGY 13
