Salló Szilárd (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 11-12. (Csíkszereda, 2016)
Történelem - Lakatos Sándor–Pakot Levente: Közösségi normák és házasságon kívüli születések: udvarhelyszéki falvak a 19. században
Közösségi normák és házasságon kívüli születések A házasság előtti fogamzások A házasságon kívüli születések mellett a házasság előtti fogamzások kérdésköre is vizsgálható. A házasságon kívüli fogamzás azt jelenti, hogy a gyermek fogamzása megelőzi a házasságkötést, de a gyermek már a házasságban születik. Általában azt a gyermeket tekintjük házasság előtt fogamnak, aki a házasságot követő első 8 hónapban születik. A házasságon kívüli fogamzási arány kiszámításának módja, hogy a házasságon kívül fogant gyermekek számát elosztjuk az összes elsőszülött gyermek számával. A házasság előtti fogamzás a házasságot megelőző szexuális érintkezés elterjedtségéről, közvetve pedig a társadalmi normák érvényesülésének mértékéről tájékoztathat. A házasságon kívüli születés és a házasságon kívüli fogamzás első látásra szorosan összefüggnek: a házasság előtti fogamzás akkor végződik házasságon kívüli születéssel, ha a házasság nem történik időben. Ugyanakkor fontos hangsúlyozni a két jelenség közötti különbséget is.14 A házasság előtti fogamzás a házasság előtti szexualitás előfordulását jelzi egy olyan környezetben, ahol a házasodási szándék többé-kevésbé jelen van. Elképzelhető viszont az is, hogy a leányanyák jelentős részének nincs szándékában vagy nem áll lehetőségében házasságot kötni. Továbbá élettársi kapcsolat is előfordulhat, amikor a házasságkötést hosszú ideig halogatják. Szentegyházasfalu és Kápolnásfalu esetében a rendelkezésünkre álló családrekonstitúciós adatbázis lehetővé tette a házasság előtti fogamzások arányának kiszámítását. A számításhoz az 1850 és 1910 között létrejött első házasságok adatait használtuk (N=1267). Az elemzés során azt vizsgáltuk, hogy milyen folyamat vezetett az első gyerek megszületéséhez. Mivel az adatok lehetővé tették a fogantatás, házasságkötés és a születés megfigyelését, az első gyerek születését három lehetséges forgatókönyvként vázoltuk fel. Az első forgatókönyv szerint a házasságkötés megelőzi az első gyerek fogamzását és születését. A második forgatókönyvben a fogamzás kerül az első helyre, azt követi a házasság, majd a születés. És végül a harmadik forgatókönyv a fentiekben már vizsgált házasságon kívüli születések egyik tipikus esetét mutatja be, amelyben a fogamzás és a születés megelőzi a házasságkötést. A 3. táblázat az első gyermek születéséhez vezető három minta százalékos megoszlását mutatja. A vizsgálatba bevont 1267 házaspár 72 százaléka a reprodukcióhoz vezető utat a társadalmi és egyházi normáknak megfelelően választotta, vagyis az első gyermek fogamzása a házasságon belül történt. A házaspárok 23 százaléka esetében a fogamzás megelőzte a házasságkötést, míg 4,5%-uk esetében az első gyermek házasságon kívül született. A házasságot megelőző fogamzás gyakorisága nemzetközi - elsősorban nyugat-európai összehasonlításban - nem tartozott a magas értékek közé, az arányszám időbeni alakulása meglehetősen stabil volt. A házasságkötést megelőző fogamzás értelmezése során több lehetséges magyarázattal számolhatunk.15 Először is, elképzelhető, hogy a házasságot megelőző fogamzás a relatív hosz- szú jegyesi időszak eredménye. Előfordulhatott továbbá, hogy a fogamzás jövőbeni házasodási terv hiányában történt, kényszerítő ereje viszont kiváltotta a fiatalok házasságkötési szándékát. A házasság előtti fogamzás a fiatal nők nyomásgyakorlási eszközeként is felfogható, de szerepet játszhatott benne a férfiak részéről a jövőbeni feleség gyermekvállalási képességének tesztelése is. Végül, az is elképzelhető, hogy a házasságkötési szándékukban akadályozott, illetve a házasságkötési szándékukat minél előbb megvalósítani szándékozó fiatalok a szülői beleegyezést próbálták siettetni, és a szülőkre nehezedő nyomásgyakorlásként a fogamzás eszközével éltek. A házassági piacon való kedvezőtlen helyzetre utalhat az a tény, hogy a házasság előtt teherbe esett fiatal nők átlagos házasodási életkora 1 évvel meghaladta a családi és társadalmi elvárásoknak megfelelő módon házasodó hajadon nők átlagos házasodási életkorát. Ezek alapján azt feltételezzük, hogy az egyéni és családi jellemzőik alapján a házassági piacon hátrányos helyzetben levő nők az udvarlójukra, saját illetve udvarlójuk szüleire, szűkebb és tágabb családjukra nehezedő nyomásgyakorlási eszközként élhettek a házasság előtti fogamzással. Ez a stratégia azonban nem minden esetben vezetett azonnali házasságkötéshez. Létezett a nőknek egy kisebb csoportja, akik a házasságon kívüli születést követő években sikerült törvényesíteniük kapcsolatukat. 14 Kok 1990, 8. 15 Alter 1988, 115-120. TÖRTÉNELEM l ISTORIE i HISTORY 127
