Salló Szilárd (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 11-12. (Csíkszereda, 2016)
Történelem - Lakatos Sándor–Pakot Levente: Közösségi normák és házasságon kívüli születések: udvarhelyszéki falvak a 19. században
Közösségi normák és házasságon kívüli születések a házasságon kívüli születések aránya magasabb volt, mint a környező falvakban, nem létezett azonban egyértelmű időbeni trend, amely a „szubkultúra” létét bizonyította volna. A fenti kutatási tradícióhoz csadakozva az alábbiakban rekonstruáljuk a házasságon kívüli születések jellegzetességeit és módosulásait az udvarhelyszéki Homoród-mente felekezetileg és társadalmilag sokszínű falvaiban a 19. században. A vizsgált települések Kápolnásfalu, Szentegyházasfalu, Homoródalmás és Homoródszentmárton. A korabeli egyházi anyakönyvek adatai alapján három kérdésre keressük a választ: 1. a vizsgált időszakban miként alakult a házasságon kívüli születések aránya az egyes településeken; 2. a „törvénytelen” szülés egyszeri vagy ismétlődő tapasztalat a házasságon kívül szülő nők körében; 3. és végül, a fentiek és a felekezeti, társadalmi jellemzőik alapján a leányanyák jól elkülöníthető csoportot alkottak vagy sem. Témaválasztásunkat indokolja, hogy a 19. századi statisztikai munkák szerzői és a korabeli adatok történeti statisztikai feldolgozásai is hangsúlyozzák a törvénytelen születések magas arányát a Székelyföldön.7 Ugyanakkor a mai napig hiányoznak azok a kutatások, amelyek egy vagy több település anyakönyvi adatainak módszeres feldolgozásán és összehasonlításán alapulnak, részletesen bemutatva a házasságon kívüli születések és fogamzások arányának hosszú távú időbeni trendjeit és fontosabb jellemzőit. Jelen tanulmányban a témával kapcsolatos korábbi tanulmányunk8 időbeni és tartalmi kiegészítésére vállalkozunk. A vizsgált falvak: Szentegyházasfalu, Kápolnásfalu, Homoródalmás és Homoródszentmárton a 19. században A vizsgált települések a Kis- és Nagy-Homo- ród forrásvidékén fekvő Szentegyházas- és Kápolnásfalu, valamint a két folyónak lankásabb, földművelésre alkalmasabb környezetében fekvő Homoródalmás és Homoródszentmárton. A felekezeti határ, amely elválasztja Kápolnásfalut és Szentegyházasfalut Homoródalmástól és Homoródszentmártontól csak árnyalja az eltérő 7 Kővári 1947; Ájus, Henye 1992. 8 Pakot 2006. 9 Hermann 1991. természeti-környezeti adottságokban jól megfogható különbségeket. A havasalj i falvak lakóinak többsége római katolikus, míg Homoródalmás és Homoródszentmárton felekezeti szempontból jóval sokszínűbbek. Homoródalmáson az unitárius többség mellett görög katolikus kisebbség is jelen van. Homoródszentmártonban a református és az unitárius domináns felekezetek mellett ugyancsak kimutatható a görög katolikus kisebbség jelenléte. Homoródszentmárton és Homoródalmás görög katolikus közössége a többi Homoród menti görög katolikus közösséghez hasonlóan az abásfalvi plébániához tartozott, a közösség története egyelőre nincs feldolgozva. Eddigi ismereteink alapján a görög katolikus közösség a 18. században jelent meg nagyobb számban a Homoródok mentén, majd a 19. század folyamán egy békés és természetes asszimiláció folytán, elsősorban vegyes házasságok révén betagolódtak a protestáns közösségekbe.9 A települések közötti táji és felekezeti különbségeket tovább árnyalják a társadalmi választó- vonalak. A 17-19. századi adóösszeírásokban a Kis-Homoród alsó folyása menti településeken (Homoródalmáson, Homoródkarácsonyfalván, Okiándon és Homoródújfaluban) a jobbágy és zsellércsaládok magasabb arányban vannak jelen, míg a két Oláhfaluban ezek aránya elenyésző10. A felekezetileg vegyes falvak fokozottabb társadalmi differenciáltsága a 19. század második felében is fennmarad. Az 1910-es népszámlálás foglalkozási adatai szerint a mezőgazdasági kenyérkeresők között a birtokosok aránya a két havaslaji faluban 81 százalék, míg Almáson és Szentmártonban 64, illetve 61 százalék. A mezőgazdaságban foglalkoztatott földnélküli mezőgazdasági cselédek és munkások aránya Szentegyházasfalu és Kápolnásfalu 19 százalék, ellenben Almáson és Szentmártonban 36, illetve 39 százalék.11 Szentegyházasfaluban és Kápolnásfaluban népessége 1785 és 1910 között mintegy másfélszeresére (1744 főről 4161 főre) nőtt. A két falu történetének fontos fejleménye a települések közelében található vasérclelőhelyek felfedezése és a vasérc kitermelésének megindítása. Az 1850-es években a településektől néhány kilométerre Szentkeresztbánya 10 Hermann 2003: 81-82 11 Népszámlálás 1910, 906-917. TÖRTÉNELEM l ISTORIE l HISTORY 121
