Salló Szilárd (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 11-12. (Csíkszereda, 2016)
Régészet - Botár István: Adatok Csíkszentmárton középkori történetéhez. A plébániatemplom 2015. évi régészeti kutatása
ADATOK CSÍKSZENTMÁRTON (R: SÂNMARTIN) KÖZÉPKORI TÖRTÉNETÉHEZ. A PLÉBÁNIATEMPLOM 2015. ÉVI RÉGÉSZETI KUTATÁSA Botár István Csíkszentmárton Hargita megyében, Erdély keleti szélén, a Csíki-medence déli, alcsíki részén az Oltba bal, keleti oldalról befolyó Cserna-patak mentén húzódik, mely a falutól nem mesz- sze a Fiság patakba ömlik. A Szent Mártonnak szentelt plébániatemplom ma a falu központjának számító, beépített területen, a falut átszelő 12A országút mellett fekszik. Habár ez ma is érzékelhető, a vélhetően középkori viszonyokat tükröző újkori térképeken egyértelműen látszik, hogy a templom nem a tényleges belterüle(tek) en, hanem a két falu közötti dombháton található. Elhelyezkedése jól illusztrálja azt a Csíkban (is) gyakran megfigyelhető jelenséget, hogy a plébániatemplom több település közös egyháza lévén azok között épült meg (ld. pl. Karcfalva/ Jenőfalva, Rákos/Göröcsfalva/Vacsárcsi stb.). (1. kép) Történeti adatok Több egyházas társához hasonlóan a falu első adatolása 1333-1334-ből maradt fenn, a pápai tizedjegyzék szövegében.* 1 Ezt követően több mint egy évszázadig nem hallunk a faluról, de az első ismert csíki címer és nemességadományozó oklevél kapcsán 1436-ban arról értesülünk, hogy Jacobus Becz de Chijkijzenthmarthon több más rokonával együtt nemességet kapott V. László királytól.2 E adat szerint tehát a faluban lakott (előnevét legalábbis onnan vette) Becz Jakab, aki egész Csíkra (Szentgyörgy, Szenttamás, Szentmárton), sőt Háromszékre (helyesebben a Fehér megyei Árapatakra) és Udvarhelyszékre is (Galambfalva) kiterjedő rokonság (egyik?) legelőkelőbb tagja lehetett. Úgy tűnik a Becz-család ősi fészke Csíkszentmártonhoz köthető. Terepbejárási adatok alapján a falu kezdetei azonban jóval korábbra tehetők, mint első írott adatolása. A patak jobb partján húzódó telkek szántóin Árpád-kori edénytöredékeket gyűjtöttem, köztük olyan hullámvonalköteges oldaltöredékeket, melyek kora bajosan keltezhető a 12. század közepe utánra. A szomszédos Csekefalván a Guczman-kertből Darvas Lóránt és Kosza Antal gyűjtött késő Árpád-kori leleteket (Darvas Lóránt szóbeli közlése; a leletek a megyei örökségvédelmi hivatalban találhatók). (2. kép) A közös plébánia és a földrajzi közelség miatt Csíkszentmárton története nem függetleníthető a délről szomszédos, a párhuzamosan futó Cseke-patak mentén található testvértelepülése, * Jelen dolgozat elkészítését a Kubinyi András Alapítvány 2 SzOkl 1/170-171. támogatta. 1 MonVXt 112., 16., 132., EO II. 412. RÉGÉSZET I ARHEOLOGIE i ARCHAELOGY 9
