Salló Szilárd (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 10. (Csíkszereda, 2014)
Néprajz - P. Buzogány Árpád: Katonadalok Kőrispatakon
P. BUZOGÁNY ÁRPÁD Először is búcsúzok a jó édesanyámtól, azután meg búcsúzok a szomorú babámtól. Isten véled, drága violám, teveled is, jó édesanyám. Ha letöltőm az időmet, visszajövök hozzád. (Papp Sándorné) 49. Nyitva van a százados úr ablaka, barna kislány sírva sétál alatta. Állj meg, kislány, barna kislány egy szóra, én leszek a szíved vigasztalója. Nem állok meg a százados úr szavára, nem leszek a százados úr babája. Van már nékem a századjában egy közlegény, kit nem adnék, százados úr, magáért. Barna kislány, mit viszel a kosárban? Orvosságot viszek én a csatába. Ellőtték a szeretőmnek a jobb karját, bal karjával öleli a babáját. A közlegény elesik a csatába, kinek borul barna kislány vállára? Ha elesik, szálljon áldás a porára, úgysem leszek százados úr babája. (Kapusi Gáspár - 1941-től ismeri) 50. Októberben, mikor megy a legény katonának, azt mondja a lánynak, szíved oda ne add másnak. Mert az én szívem a tiéddel van összefonva, zárva, amíg odaleszek három évig katonának. Októberben, mikor megy a legény katonának, azt mondja a lánynak, kísérj ki az állomásra. Nem kísérlek, babám, lehullott a gyöngyharmat a földre, sáros lesz a cipőm, megver édesanyám érte. 51. Októberben, októberben mennek el a reguták. Minden kislány, csinos barna kislány siratja a babáját. Minden szemre zsebkendő van takarva, ki a Juliskáját, ki a Mariskáját siratja. 354
