Salló Szilárd (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 10. (Csíkszereda, 2014)
Történelem - Bicsok Zoltán: „…Székük háza nagy résziben fel vagyon építve” Források a csíksomlyói pretórium építéstörténetéhez (1825–1845)
A munkálatok szakmai irányítója a kantai Hübner Ferenc pallér volt,38 akinek csíksomlyói jelenlétét két szakaszban tanúsítják a számadások (1828-1831 folyamán és 1838-1839-ben), munkájának honoráriuma pedig súlyos tételként jelentkezik az említett években: 1828-1829-ben összesen 625 rajnai forintot, 1830-ban 651 rajnai forintot, 1831-ben 226 váltó forintot, 1838-1839- ben további 126 váltó forintot fizetett neki a szék.39 Úgy tűnik, a munkálatok zöme is ezekben az években, tulajdonképpen két nagyobb szakaszban zajlott. A fennmaradt nyugták és számadások szerint 1828-ban és 1829-ben épülhettek meg a falak, hisz csak e két évben találunk a falak fagytól, csapadéktól történő megóvására utaló kiadási tételeket.40 41 Vélhetően 1829-1830 folyamán zajlott a kőművesmunka dandárja: 1829-ben 256 köböl, 1830-ban pedig 746Vá köböl égetett meszet dolgoztak fel - ezzel a falak jelentős része el is készülhetett, de ekkor történt a kapuzat és a pinceablakoknak való kő kifaragása is. 1831-ben már főleg ács- és lakatosmunkákért kellett fizetni. Úgy tűnik, ekkorra már állhatták a falak és a szarufák egy része is ki lehetett faragva, hiszen 300 szál fednivaló deszkáról kellett gondoskodni „a kifaragott szarvazatfák esső ellen való védelmekre”. Kőművesmunkák kisebb mértékben zajlottak, mindössze 101 köböl meszet dolgoznak fel. Az első építési szakasz végén, 1832 őszén Sándor Mihály főkirálybíró már azt jelenthette a Főkormányszéknek, hogy: „[az 1828. évi] 182. szám alatt leküldött plánum szerént a kőépületet is második tractus kezdetéig, a szükséges soliditással” megépült, azonban a „cassa majd-majd megürült, a provinciális kassza pedig a tavai szoros cholerai őrizők terhe alatt újabb csapást szenvedett”.^ Amint a jelentésből kiderül, az eddigi munkálatok költségeit a szék birtokos családjainak 1826- ban, Csíkszék közgyűlésén elfogadott megajánlásai (az első nemesi rovatai), valamint a katonarendű családokra kiszabott hozzájárulások fedezték, a pénz azonban elfogyott, a főkirálybíró pedig, a munkálatok folytatása érdekében a nemesi és katonai rend további hozzájárulásait volt kénytelen igényelni. A második, 1832. évi nemesi rovataiból befolyt pénzösszegek egy részét cserépvásárlásra költötte a szék vezetése, 1832 végén és 1833 nyarán prázsmári Türk (vagy Török) Mihálytól összesen 800 db kupás és 25900 lapos cserepet vásároltak 416 rajnai forint 42 krajcár értékben,42 43 ez azonban - mint utóbb kiderült - közel sem fedezte a szükséges mennyiséget. Sajnos az 1830-as évek derekán zajló munkálatokra vonatkozó iratok nem maradtak meg. A későbbi levelezés alapján az vélelmezhető, hogy kisebb volumenű, főleg kőfaragó, ács- és lakatosmunkákról lehetett szó. Nyilvánvaló, hogy nem volt pénz a munkálatok folytatásához, hiszen 1836 decemberében kelt utasításában Balási főbiztos azzal a feltétellel rendelkezik „a még szükséges szarvazat és stukatúr gerendák” beszerzéséről, ha Csíkszék közgyűlése megszavazza az újabb nemesi hozzájárulásokat, mert mint írja, „hogyha valahogy tavasszal pénzünk nem leszen, a fa is hiába vitetik és az állásba azok is a többek után hasztalanba rothadnának.M3 ______________„■■■ SZÉKÜNK HÁZA NAGY RÉSZIBEN FEL VAGYON ÉPÍTVE”... 38 1840-1842 között nem találkozunk Csíksomlyón Hübner nevével, lehetséges, hogy ekkor, a már zömében a belső terekben zajló munkálatokat nem ő, hanem kézdipolyáni Bálint Imre irányította, aki a kezdetektől jelen volt az építkezésen. Hübner 1842-ben már bizonyosan Sepsiárkoson tartózkodott, ahol a földrengés miatt megrongálódott unitárius templom tornyának újjáépítési munkálatait vezette. http://www.cimec.ro/Monumente/unitarian/frame.htm (Letöltve: 2014. június 15.) 39 Rnlhmh, F 28 Felcsíkszék levéltára - Iratok, 708. 2. lap; F 27 Csíkszék levéltára - Iratok, CXCVII/110. 1- 2. lap; CCXXIV/70. 3. lap; CCXXVII/65. 14. lap. A váltó forint és a konvenciós (ezüst vagy rajnai, rhénes) forint közötti átváltási árfolyam 1816 után 2,50:1,00 volt. 40 „[Nyugta] 1 váltó rhénes forint 40 krajcárokról, melyet a Csiki Praetorium falainak béfedésére szükséges szalmáért még 1828-ban Sándor József úrnak...” vagy „2 vrf, azaz két rhénes forintokért, melyet az 1829-dik évben rakott kőfal téli béfedésére szükséges szalmáért... ”. - RNLHMH, F 27 Csíkszék levéltára - Iratok, CXCVEI/110. 1-2. lap. 41 RNLHMH, F 27 Csíkszék levéltára - Iratok, CCVIII/75. 1-2. lap. 42 Balási József 1833. június 26. után kelt számadása. - RNLHMH, F 27 Csíkszék levéltára - Iratok, CCIX/109. 1. lap. 43 Balási József utasítása ismeretlen címzetthez (vélhetően Antal Dániel dullóhoz). - RNLHMH, F 27 Csíkszék levéltára - Iratok, CCXXI/93. 1-2. lap. 99
