Salló Szilárd (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 10. (Csíkszereda, 2014)
Néprajz - B. Tódor Enikő: Életmódváltások Homoródalmáson idősebb Tódor Albert életútján keresztül
kiválasztottak, többek között ő is. Egy két és fél hónapos éleslövészeti gyakorlaton, és 1955-ben Nemzetközi Hadgyakorlaton vett részt. 1956 tavaszától az ezred élelmezési raktárosaként tevékenykedett, feladata az élelmezéshez szükséges áruk beszerzése, raktározása és kiadása volt. Innen szerelt le 1956 novemberében. Kérdésemre, hogy az 1956-os események hogyan érintették a hadsereget, azt válaszolta, hogy teljes hadikészültség volt mindvégig, ők is azért szereltek le október helyett csak novemberben. Hazatértekor a gazdaság még megvolt, de kötelező beszolgáltatás volt és sok adó. Ez megpecsételte a hagyományos falusi gazdaságok sorsát. Minden volt, csak pénz nem, így a fiatalok megpróbáltak „állami munkára” menni. Azon a télen nyílt lehetőség a közeli Hargitafürdőn működő kaolin bányában dolgozni, ide jelentkezett, és itt dolgozott bányászként 1957 júniusáig. Nyárra hazament, kellett a gazdaságban, mert öccse már egyetemre járt, apja gyenge volt (a hadifogság után komoly szívproblémákkal küszködött). Akkoriban a legények, fiatal emberek ősztől tavaszig városra mentek szezonális munkákra. Az őszi mezei munkák befejeztével Albert is elment Brassóba pénzt keresni. Ekkor a falu fiatalságának nagy része ott volt, mert a fizetés szempontjából vonzóak voltak a munkalehetőségek, azonban nagyon rossz körülmények között éltek és dolgoztak. Albert kőműveseknél dolgozott 3 hónapot, utána egy metángáz vállalatnál rakodómunkásként 1958 nyaráig. 1958-ban a szovjet csapatok kivonultak Romániából, ettől fogva enyhült a kommunista diktatúra, de egyben az autonóm tartomány felszámolása is megkezdődött. A területet 1960-ban felosztották Maros és Brassó tartományok között. Az autonóm terület Maros-Magyar Autonóm Tartomány néven élt tovább, azonban egy színmagyar terület, Háromszék Brassó tartományhoz került. Ennek ellenére a falusi élet valamelyest könnyebbé vált. Idősebb Tódor Albert családja Albertet a nyári munkák újra hazaszólították falujába. A föld volt az első, azután jöttek a kiegészítő jövedelmek. 1958-ban az ugyancsak homoródalmási Bodor Vilmával (1938-) jöttek haza, aki 1954 óta dolgozott Brassóban. Ősszel összeházasodtak. Itt meg kell jegyeznem, hogy a faluban ez volt talán az első nem rang szerinti házasság. Vilma rangosabb (földműves) családból jött, mint Albert (aki pásztor család sarja volt). Régebben a földműves, akármilyen szegény is volt, nem vette a pásztorbotot a kezébe, nem lett juhász, inkább napszámba járt, ha olyan volt a rangja. Anyai dédapámat inkább megszülte üknagyanyám „bitangba” (házasságon kívül), de úgysem mehetett rangján alul férjhez. Gyermekét aztán az anyja nevelte, ő pedig férjhez ment rangja szerint. Abban tehát, hogy szüleim összeházasodhattak, anyai nagyapám (bíróviselt ember) felvilágosult gondolkodásának nagy szerepe volt. A fiatalok Albert szüleinek házában telepedtek le és nekifogtak ÉLETMÓDVÁLTÁSOKHOMORÓDALMÁSONIDŐSEBB TÓDOR ALBERT... 4. kép. Tódor Albert 1954 (középen) 287
