Salló Szilárd (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 10. (Csíkszereda, 2014)
Történelem - Bicsok Zoltán: „…Székük háza nagy résziben fel vagyon építve” Források a csíksomlyói pretórium építéstörténetéhez (1825–1845)
(Planum egy Praetorialis Házról tekéntetes Balási Josef vice királly bíró úr gondolattya szerént), az anyagszükséglet felmérése (Eló'mérése egy Praetorialis Háznak...), és ez utóbbi alapján az építkezés költségvetése {Költségek calculussa egy Praetorialis Házról..), melyek közül azonban csak az utóbbi köthető egyértelműen Fekete István mérnök nevéhez, az első két darabot bizonyos Fekete Ferenc gyakornok (practicans) jegyzi.26 Fekete geometra (valójában Balási főbiztos) számvetése szerint a Pretórium építési költségei előreláthatólag „a pénz nélkül megszerezhetőken kívül, conventiós becsben 2011Ö f. 24 d.”27 Jelentősége van annak, hogy a költségek nem tartalmazták a térítés nélküli tételeket, úm. anyagfuvarozás és közmunka-napszámok, „... hogy így a valóságos költség summája sokkal kevesebbre ütvén ki magát, annak applacidatióját28 annál könnyebben remélhetjük, mivel az 50- 60 ezer forintokra felrúgó calculusok applacidálásába [az Aedilis Directionál] akadályt keresnek és ad feliciora tempora29 30 szokták relegálni. "J0 Sokatmondó a tervrajz megnevezése: Planum egy Praetorialis Házról tekéntetes Balási Josef vice királly bíró úr gondolattya szerént, ami arra enged következtetni, hogy az épület ötletgazdája maga az építtető főbiztos Balási alkirálybíró volt, tőle származhatott a szerkezetre és tömegalakításra, de akár a részletformákra vonatkozó alapkoncepció is, a mérnök „csupán” papírra vetette a kész elgondolást, esetleg részletkérdésekben lehetett némi hozzájárulása. Az építkezések végül mégsem e tervrajzot követték. A benyújtott változatot az Aedilis Directio - az erdélyi középítkezéseket felügyelő hatóság - szakemberei módosították, illetve véglegesítették, az így kialakított utolsó változat azonban (bár a levelezésben emlegetik) egyelőre nem ismeretes.31 Mivel az utóbbi évtizedekben a Pretórium falai között kórház működött, a szakembereknek nem volt lehetőségük ______________„■■■ SZÉKÜNK HÁZA NAGY RÉSZIBEN FEL VAGYON ÉPÍTVE” ... 26 Mindhárom darab megvan: MNL ol, F 46 Gubernium Transylvanicum (in Politicis), 1827-6338. 1-17. lap. 27 MNL Ol, F 46 Gubernium Transylvanicum (in Politicis), 1827-6338. 9. lap. 28 Applacidatió = rég. hozzájárulás. 29 Ad feliciora tempora relegál = lat. elhalaszt boldogabb időre. 30 Részlet Balási József 1828. március 18-i, Sándor Mihály főkirálybíróhoz küldött jelentéséből. - Rnlhmh, F 27 Csíkszék levéltára - Iratok, CXCI/48. 1-2. lap. 31 A tervek „nulladik verzióját”, az épület Balási József által elképzelt és Fekete Ferenc gyakornok által papírra vetett rajzait vizsgálva úgy tűnik, hogy a megvalósult épület tömegalakítása nagy vonalakban megfelel a kezdeti elképzeléseknek, amennyiben egy U alakú alaprajzot követő, egyemeletes épületről van szó. A belső téralakítás tekintetében sokkal nagyobb a bizonytalanság, hiszen az épület többször is funkciót váltott és emiatt vélhetően több belső átalakításon is átesett. Ennek ellenére, érdemes az alábbiakban áttekinteni az eredeti tervek szerinti beosztást. Az épület főbejáratát a főszárny keleti homlokzatának középtengelyébe tervezték, ahogy utóbb meg is épült. A főszárny földszintjéről készült alaprajzon hivatalok és személyzeti rendeltetésű helyiségek sorakoznak, vegyesen: a kaputól északra húzódik a postaház és az emeletre vezető lépcsőház, az udvar felőli folyosóról nyílik a cselédház, a konyha, a főkirálybíró kamrája és egy másik kamra, az ajtónálló ebédlője és főzőhelyisége, a kaputól déli irányba pedig a porkoláb háza és kamrája, az adópénztár, az árvaszék, illetve az ahhoz tartozó irattár, és végül a kétszintes kápolna. Az északi szárny földszintjén, úgyszintén egy nyitott folyosóról érhetőek el a jegyző, illetve a levéltárnok szobái és a levéltári helyiségek, amelyek egytraktusos elrendezésben követik egymást. A szárny végében lépcsősor vezet az emeletre. A déli szárny földszintjén zárt, középen húzódó folyosóról nyílnak a két traktusba rendezett helyiségek: 5-5 cella, az ún. fogházak, a hajdúk háza és az árnyékszék. A főszárny központi részén elhelyezett, a két szintet összekötő lépcsőházból az emeleti folyosóra lehet jutni, innen észak felé haladva nyílnak a hivatali helyiségek: az ülésterem (sessiós ház), az iktatóhivatal (dictatura), illetve a főkirálybíró magánhelyiségei: a nappali, az ebédlő, a dolgozószoba és a vendégszoba. A lépcsőháztól délre haladva az épület „reprezentációs” helyiségei következnek: a nagy gyűlésterem (marchalis gyűlés palotája) és annak munkaszobái, valamint a kápolna, mindannyi egytraktusos szerkezetben. Az északi szárny emeletén sorakoznak az ülnökök és íródeákok, illetve az alkirálybírók szállásai. A déli szárny emeleti része a földszintivel azonos szerkezetet követ: belső, zárt folyosóról nyílik a 10 cella, a hajdúk háza és az árnyékszék. - MNL Ol, F 46 Gubernium Transylvanicum (in Politicis), 1827-6338. 3. lap. 97
