Salló Szilárd (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 10. (Csíkszereda, 2014)
Történelem - Bicsok Zoltán: „…Székük háza nagy résziben fel vagyon építve” Források a csíksomlyói pretórium építéstörténetéhez (1825–1845)
BICSOK ZOLTÁN 27- kén, 1828. Antal Dániel m.p.” A hátoldalon, a címzett válasza: „Üress a cassa, nem fizethetek. Die 28- a Januarius 1828. Salamon Josef m.p.”19 A munkálatok elkezdését nem csupán az anyagi bizonytalanság, hanem a hatóságok által jóváhagyott építési terv és költségvetés hiánya is akadályozta. És ez ügyben találta magát szemben Balási másik ellenlábasával, nagykedei Fekete István széki geometrával, azzal a szakemberrel, aki építkezési ügyekben a legközelebbi szakmai munkatársa lehetett volna. Ma már nehéz kideríteni mennyiben álltak szakmai motívumok vagy személyes ambíciók kettejük konfliktusa mögött. Talán bántotta a mérnök önérzetét, hogy Balási - jogi végzettségű közigazgatási tisztségviselő létére - túlságosan is határozott elképzelésekkel rendelkezik az építendő Pretóriumról, illetve az építkezés menetéről. Az is kérdés ugyanakkor - bár ez ügyben lehetnek sejtéseink -, hogy a szék vezetése mennyire lehetett megelégedve Fekete geometra szakmai felkészültségével, illetve munkamoráljával, hiszen ugyanezen időszakban robbant ki egy kellemetlen, személyeskedésekbe torkolló vita Sándor Mihály főkirálybíró és a mérnök között egy másik csíksomlyói építkezés kapcsán, a ferences szeminárium bővítéséhez készítendő tervrajzok ügyében.20 A hátteret kevéssé ismerjük ugyan, az viszont bizonyosnak látszik, hogy Sándor Mihály még 1825 februárjában megbízást adott a geometrának a Pretórium tervrajzának kidolgozására és a következő hónapban Balási József is azon reményét fejezte ki a Főkormányszékhez intézett folyamodásában, hogy hamarosan küldeni tudja a terveket, így pedig elhárulhat az akadály a szükséges pénzalapok kiutalása elől. Sokatmondóak - és vélhetően megbízhatóak is - Balási sorai a mérnök viszonyulását illetően: ,,... magam [...] sürgettem az unalomig ezen munkát, és hogy az említett geometra úrnak egyéb tárgyakkal figyelme ne légyen elfoglalva, magam házamhoz szállítottam, de mihelyt magam tiszti kötelességemnél fogva hazul eltávozni kéntelenítettem, a geometra is eltűnt azonnal, és azután is több versben személyesen megkerestem, unszoltam a munkára a lehetőségig, és mások is ötöt ébreszteni ügyekeztenek, nincsen még máig is meg a munka...”.21 Irta mindezt 1826 decemberében, közel két évvel a főkirálybírói felkérést követően. Mindössze egy helyszínrajzot22 23 és „a kívánható épületek ideálját” készítette el a mérnök, ezért Balási arra volt kénytelen kérni a főkirálybírót, hogy „... hathatós közbejövetele által méltóztassék a Méltóságos Királyi Főkormányszék előtt kieszközölni, hogy a kívánt rajzolat, előre való felmérés és költség calculus, az aztot megtenni elmúlató geometra fizetéséből kivéendő költséggel, az Aedilis Directio közbejövetelével kidolgoztassák”P Miután a főkirálybíró jelentette a helyzetet a Főkormányszéknek,24 dörgedelmes leirat érkezett, melyben a hiányzó tervrajz és a költségvetés sürgős elkészítésére szólították fel Feketét, arra az esetre pedig, ha tovább késedelmeskedne, tisztségéből való felfüggesztését helyezték kilátásba.25 A fenyegetésnek meglett a hatása: ha nem is határidőre, de 1827. május-június folyamán mégis elkészült az épület tervrajza 19 RnlhmH, F 27 Csíkszék levéltára - Iratok, CXCIII/29. 12. lap. 20 BlCSOK 2011, 76-77. 21 RNLHMH, F 27 Csíkszék levéltára - Iratok, CLXXXVI bis/92. 1-2. lap. Lásd a Függelék 2. számú iratát. 22 A Fekete István mérnök által jegyzett helyszínrajz (Situations Plan) megvan: Mnl OL, F 46 Gubernium Transylvanicum (in Politicis), 1827-140. 1. lap. 23 RNLHMH, F 27 Csíkszék levéltára - Iratok, CLXXXVI bis/92. 1-2. lap. Lásd a Függelék 2. számú iratát. 24 Sándor Mihály 1826. december 20-án kelt jelentése a Főkormányszékhez: „... mivel a geometránknak késedelmessége bizonyos, és ő tőlle várva a szükséges plánumnak kévánt móddal való el készülését nem is remélhettyük, méltóztassanak Excellentiátok az Aedilis Directio úttyán a kívánt plánumot ki dolgoztatni, és annak meg léteiével az épittésre szükséges költséget kegyelmesen kieszközölni”. - Mnl OL, F 46 Gubernium Transylvanicum (in Politicis), 1827-140. 3. lap. 25 „... ezennel visszaíratik és meghagyatik, hogy a székbéli geometrának a Királyi Gubernium nevében szorossan parancsollyák meg, hogy a fenn forgó plánumot és költség calculust olly szorgalmatossággal igyekezzék meg készíteni, hogy aztat még a télen ide fel küldeni lehessen, és innen tavaszig az építés el kezdése iránt a szükséges rendelések meg tétethessenek, az említett geometrának egyszersmind azt is tudtára adván, hogy ha még tovább is fog késedelmeskedni, a fenn forgó planum meg készítésére az ő költségére idegen geometra fog kiküldetni, ő pedig a hivatalától fel fogfüggesztetni...”. - MNL Ol, F 46 Gubernium Transylvanicum (in Politicis), 1827-140. 5. lap. 96
