Salló Szilárd (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 10. (Csíkszereda, 2014)
Történelem - Bicsok Zoltán: „…Székük háza nagy résziben fel vagyon építve” Források a csíksomlyói pretórium építéstörténetéhez (1825–1845)
BICSOK ZOLTÁN kinevezett főbiztosnak, sikerült alkalmas telket vásárolnia a kegytemplommal és a ferences kolostorral átellenben.4 Már a telek megszerzése sem volt zökkenőmentes feladat, hiszen hét, apró nadrágszíj-parcellákkal rendelkező várdotfalvi és csobotfalvi birtokossal kellett egyezségre jutni,5 akik ráadásul nem is széki hatáskörbe tartozó személyek voltak, hanem katonarendűek, akik ingatlanügyleteket csak az ezredparancsnokság jóváhagyásával bonyolíthattak, így az adásvételi szerződést a katonai hatóságoknak is láttamozniuk kellett. Az I. székely határőrezred parancsnoksága a maga során „a legújabb [...] felséges rendelések értelménél fogva vizázni nem bátorkodván”, a szerződést magasabb jóváhagyás végett továbbküldte a Főhadparancsnokságnak.6 E parcellák közé ékelődött a zabolai gr. Mikes-család telke,7 amelynek megszerzése elengedhetetlen volt az építkezésekhez.8 Források hiányában csak feltételezni lehet, hogy az 1825 márciusában és novemberében Balási által kifizetett 225 rajnai forint e nemesi telek ellenértéke lehetett - az tény viszont, hogy a „praetoriális fundus" összesen 615 rajnai forintjába került a széknek.9 Bízva abban, hogy ilyen mérvű közcélú építkezések útjába sem a polgári, sem a katonai hatóságok nem fognak akadályt gördíteni, Balási addig sem tétlenkedett, amíg a szükséges jóváhagyások megérkeztek. 1825. március 21-én kelt és a Főkormányszékhez intézett jelentésében már arról tudósított, hogy „az előre kivántató kissebb hajlékok megkészithetéséről máris gondoskodtunk”,10 tehát ekkor már tervezték (de akár építhették is) azokat a fából ácsolt, ideiglenesnek szánt építményeket, amelyek részben az építőanyagok, szerszámok, munkások és vonóállatok elhelyezését, részben pedig a munkafelügyelői teendőket, valamint a szék igazgatási feladatait kellett szolgálják. Az épület- együttest „egy 36 öles, több apró szobák[ból] és a közönséges gyűlésekre kellető nagy teremből álló ház, két hosszú istálló, sütőház és az udvar közepében lévőfedett kerekes kút” alkotta.11 Az 1825-1827 folyamán felhúzott faépületek számadása szerint az épületfát, a padlásdeszkát, valamint a fedni való deszkát és lécet nagyobbrészt a lakosság hordta „dolog-szer váltságba”, de a kevésbé igényes segédmunkát is a lakosság végezte, vélhetően falvakra leosztott kvóta szerint.12 A szakmunkákért (úm. asztalos-, lakatos-, kovács-, ablakos- és fazekasmunka, a kút kiásása és kirakása) azonban fizetni kellett a megfogadott mestereknek, legényeknek, napszámosoknak. Fennmaradt a dolgosok napidíjának jegyzéke, mely szerint az ácsmester és a kőművesmester napi 3 rajnai forintot, az ács- és kőmúveslegények napi 1 forint 30 krajcárt, a szakképzetlen napszámosok pedig napi 30 krajcárt kerestek.13 A számadások alapján öt, a helyszínen is jelenlévő szakembert lehet név szerint azonosítani: Gál András „Molnár” ácsmester az épületek kötéseit, illetve a ház tornácának 4 RnlhMH, F 27 Csíkszék levéltára - Iratok, CLXXXI/57. 1-2. lap. 5 A Csiszár, Orbán és Salamon katonarendú családok telkeit 390 rajnai forintért vásárolta meg a szék 1825 februárjában. - BICSOK 2013, 125-126, 142-143. 6 RNLHMH, F 27 Csíkszék levéltára - Iratok, CLXXXIV/5. 1-2. lap. 7 Fekete István széki geometra által készített helyszínrajz (Situations Plan). - Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára (a továbbiakban: MNL OL), F 46 Gubernium Transylvanicum (in Politicis), 1827-140. 1. lap. - Ezúton is köszönöm Tövissi Zsolt és Bogos Ernő építészeknek, hogy jelen és az alább hivatkozott, a MNL OL-ban őrzött tervrajzokat, illetve a vonatkozó hivatali levelezést személyes gyűjteményeikből rendelkezésemre bocsátották. 8 „... itten pedig Somlyón közben nemesi jószág is vagyon, amelynek külön megszerzése nélkül épitteni nem lehetne...” - RNLHMH, F 27 Csíkszék levéltára - Iratok, CLXXXIV/5. 2. lap. Lásd a Függelékben az 1. számú iratot. 9 RNLHMH, F 27 Csíkszék levéltára - Iratok, CXCIV/77. 4. lap; F 28 Felcsíkszék levéltára - Iratok, 708. 1. lap. Lásd a Függelékben az 5. számú iratot. 10 RNLHMH, F 27 Csíkszék levéltára - Iratok, CLXXXIV/5. 1-2. lap. Lásd a Függelékben az 1. számú iratot. 11 RNLHMH, F 28 Felcsíkszék levéltára - Iratok, 708. 1. lap. Lásd a Függelékben az 5. számú iratot. 12 Részlet Antal Dániel ülnök 1826. május 27-i, Balási József főbiztoshoz küldött jelentéséből: „... az agyag is nem jó lévén a sikállásra, a jobbat hordja ma Zsögöt, Taplotza, Várdotfalva és Csobotfalva, mü a más részen ma síkitunk 25 köböl mész béoltása után, a 3-ik része a fákot faragják, a felcsikiak hozzák a 6-7 öles léceket, Madarasról most 12 órakor kapék 144 szál fedni való deszkát. ” - RNLHMH, F 62 Kászonszék levéltára, 17. 1. lap. 13 RNLHMH, F 27 Csíkszék levéltára - Iratok, CXCIII/29. 1. lap. 94
