Salló Szilárd (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 10. (Csíkszereda, 2014)
Régészet - Puskás József: Újabb népvándorláskori leletek a Felsőháromszéki-medencében (Kovászna megye)
ÚJABB NÉPVÁNDORLÁSKORI LELETEK A FELSŐHÁROMSZÉKI... d) SzNM. e) Székely Zs.-Bordi 2000; Székely Zs. 2004; Székely Zs. 2007a; Székely Zs. 2007b. 3b. Kézdialbis, Csernáton község (Albiş, com. Cernat) (1. tábla/3) a) “Buzsa János telke”. b) Véletlenszerű felfedezés. nagyméretű oldaltöredékét helyezték. d) SzNM l.sz.: 19370-2 e) Puskás 2012, 115-116. f) Kézdialbisból már korábban is kerültek elő népvándorláskori leletek, azonban ezt töredékes kerámia jellemezte.18A tanulmány első részében, valamint a fent említett két kézdialbisi lelőhely (3a-b.) egymáshoz való közelsége miatt úgy vélem, hogy a leletanyag egy és ugyanazon népvándorláskori településhez tartozik. 4. Kézdialbis, Csernáton község (Albiş, com. Cernat) (1. tábla/4) a) “Csiszér-kert”. b) Régészeti feltárás. 2001-ben, a korábbi évek terepbejárási eredményeit követően a Csiszér- kertben Székely Zsolt vezetésével hitelesítő ásatásokat végeztek. A 2x10 m-es szelvény felső rétegéből gót kerámia is került elő. c) Település. d) SzNM. e) Székely Zs.-Bordi 1999; Székely Zs. 2002. f) A népvándorláskori leletanyag mellett késő vaskori (LaTéne), középső bronzkori (Wietenberg) és neolitikus (Starcevo-Criş) megtelepedési rétegeket is feltártak. 5. Kézdiszentlélek (Sânzieni) (1. tábla/5) a) “Urakszerelábja [Felsó'bereske I.]”. b) Régészeti feltárás. Az 1907-ben a vasút építésekor megbolygatott területen folytak feltárások. Öt kutatóárkot nyitottak, amelyből nagy mennyiségű, főleg bronzkori leletanyag került elő. Ezek között volt néhány gyors fazekaskorongon, valamint kézzel készült népvándorlás kori edénytöredék. c) Település (?), temetkezés (?). A Kovászna megyei régészeti repertóriumban a kézdiszentléleki népvándorláskori leletanyag ismeretlen lelőhelyről származóként van feltüntetve, azonban az eddig ismert lelőhelyekről csak innen került elő hasonló anyag. Az 1913-ban László Ferenc által végzett ásatások során egy csontvázas temetkezést is sikerült feltárni. A kb. 35 cm mély, amorf sírgödör szélessége 40-80 cm között változott, benne famaradványokkal. A kelet-nyugat tájolású csontváz sérült álapotban került elő, a gerincoszlop nagy része (3 csigolya maradt meg), a csípő bal oldala, a kéztő- és újjcsontok, valamint a lábcsontok hiányoztak.19A fej balra nézett, a kezek a testen feküdtek párhuzamosan. A bordák környékén egy kb.25 cm átmérőjű üreg volt, leletanyag nélkül.Valószínűleg állatjárat, ami bolygatta a sírt. d) SzNM; l.sz.:673h, 5131, 5154-5155. 18A korábban bemutatott leletanyagokért lásd: SZÉKELY Zs., BORDI 2000; SZÉKELY Zs, 2004, nr. 20; SZÉKELY Zs., 2007a; SZÉKELY Zs., 2007b, 92-93. 19 A kéz- és lábcsontok a vasút építésekor tűntek el. Mintegy 12 méterre a sírtól északra, egy gödörben találtak 3 combcsontot, egy ulnát és egy lábszárcsontot, amelyből két combcsont a feltárt csontvázhoz tartozott. Ezek alapján még lehetett legalább egy sír, amelyet azonban teljes mértékben elpusztítottak. 81
