Salló Szilárd (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 10. (Csíkszereda, 2014)
Régészet - Nyárádi Zsolt: Bögözi nemesi családok és temetkezéseik
NYÁRÁDI ZSOLT évszám volt olvasható. Hasonló koporsók a csíksomlyói plébániatemplomban a Sándor kripta feltárásánál is előkerültek,127 legutóbb pedig Patakfalván a Ferenci kriptánál találtunk hasonlókat.128 129 A feltárások során több esetben megfigyeltük, hogy a 15-17. századi temetkezések tetemeinek koponyája fel volt támasztva, a koponya alatt pedig a legkorábbi 235., majd 234. és a későbbi, 17. századi 232, 233. sírok esetében szerves anyag nyomait figyeltük meg. Ezek minden bizonnyal egy párna, vagy egy vánkos maradványai lehettek. Apor Péter leírásai szerint az előkelőek feje alá a szokás szerint „bársonyvánkosokat” helyeztek, „az koporsónak fenekire némelykor tettek gyalu alól kihullott forgácsot, azt szép gyolcslepedővel bécsinálták vagy bévarrották. ”A29 Ebben a korban egyes helyeken török szőnyegeket is helyezhettek az elhunyt feje alá, így a küküllővári nemesi temetkezések során a 2. sírban összehajtott szőnyegdarabok voltak. Ugyanakkor egy másik sír esetében egy kispárnát sikerült azonosítani. Az 55 cm hosszú, 28 cm széles selyemmel bevont párna a feltárók szerint virágszirmokkal volt megtöltve. Az 1. sír esetében a váz alatt egy zsákszerű anyag szintén szirmokkal és vékony szálú szalmával volt bélelve.130 A gyulafehérvári székesegyház szentélyének feltárásakor a 3. 13. és 30. sírokban találták meg fej alá helyezett párna maradványait.131 Bögözben a 269-270. sírok koporsóinak az alján, a csontok alatt egy leterített szövet maradványait észleltük, amely alatt 6-8 cm vastag fehéresszürke hamu volt elterítve. A fahamu koporsóba helyezését több esetben is sikerült kimutatni, így Lövétén a templom hajójában eltemetett 107. sírban,132 Csobotfalván a Sándor kriptában a 18. századi 66 sírban, ahol közel 10 cm vastag tiszta fehér hamu nyomait dokumentálták,133 ugyanakkor a gyulafehérvári székesegyház ásatásán a 30. sírnál hasonló megfigyeléseket tett Posta Béla is.134 A hamut minden bizonnyal gyakorlati okokból helyezhették a koporsó aljára, hiszen a lúgos környezetben fokozottabban zajlott a test lebomlása, rothadása. Hamu tételét a koporsóba Apor Péter is említi.135 A feltárt sírok kartartása a temetkezések állapota miatt csak 7 esetben volt értelmezhető, amelyből négy esetben a test mellé voltak helyezve a karok, a 230. sír esetében a jobb kar nyújtva, a bal a medencére volt hajlítva, a 237. sírnál a jobb alkar volt behajlítva, a 239. sírnál mindkét kar a medence alá került. Következtetések A tatárjárás után épített egyenes záródású szentély és hajójának egy részéből a 14. század elején félkörívesre átalakított szentélybelsőbe valamikor a 15. században kezdtek el temetkezni a Bögözi család, főként férfi tagjai, akik egyben a templom fő patrónusai is voltak. Bögözi János 1509-ben fejezi be a templom kibővítését és a gótikus stílusban történő átalakítását. Fia kivégzésével, 1529- ben a család eltűnik a faluból, helyét a szintén primőr rangú Farkas család veszi át, akik az 1620-as évek tájékán egy kőkriptát ásattak, amelyben a család kilenc tagjának maradványait sikerült azonosítanunk. Annak ellenére, hogy gazdag ékszerek, pénzérmék és más sírmellékletek nem kerültek elő, a temetés helye és módja, a koporsók kiképzése, valamint a sírokban talált ruházati maradványok jelezték számunkra a rangos temetkezéseket. A fejedelemség korában, de még az újkor hajnalán is a 127BOTÁR 2008,38-39. 1282014-ben végzett, még feldolgozatlan és közöletlen ásatás. 129 APOR 1978,123-124. 130SZÁDECKY 1897,295-296. 131BATTYABEUM 2013,211-216. 132NYÁRÁDI ZSOLT Raport de cercetare arheologică preventivă. Comuna Lueta-„Felső Kiáltódomb” Biserica medievală. Odorheiu Secuiesc, 2014. Hivatalos jelentés kézirata a Haáz Rezső Múzeum könyvtárában. 133BOTÁR 2008,38. 134PÓSTA 1918,155. 135APOR 1978,124. 68
