Salló Szilárd (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 10. (Csíkszereda, 2014)
Régészet - Nyárádi Zsolt: Bögözi nemesi családok és temetkezéseik
BÖGÖZI NEMESI CSALÁDOK ÉS TEMETKEZÉSEIK Nemesi családok Bögözben A legújabb székelyföldi, középkori történeti és régészeti kutatások rámutattak, hogy a társadalom feudalizálódása jóval korábbi lehet, mint ahogy azt eddig gondolták a kutatók. Ennek kezdeteit a korábbi szakirodalom a 13-14., teljesebb kibontakozását pedig a 15. századra helyezte.4 Főként Benkő Elek ez irányú kutatásai világítottak rá, hogy a társadalom tagozódása és a kiváltságos rétegek megléte már a 13. században is jól kimutatható.5 Ezeket az adatokat látszanak alátámasztani a legújabb templomfeltárások is, hiszen egyes esetekben olyan jól kivitelezett, díszített, nagyméretű késő Árpád-kori, kora gótikus egyházi épületekkel találkozunk, amelyeket önmagában a település, patrónusok hiányában nem építhetett volna meg. Ennek az egyik legjobb példája a bögözi templom, ahol a 14. század első felében egy nyugati toronnyal ellátott 18 méter hosszúságú hajót építettek két mellékoltárral ellátva, amelyet egy kilenc méter hosszúságú szentély zárt le. A 14. század középső felében nemcsak a ma is látható északi falat borították falképekkel, (3. kép) hanem a templom külső részét is figurális ábrázolásokkal ékesítették. Ennek nyomait a 2013-as falkutatás hozta felszínre a déli bejárat fölötti részen, ahol egy több négyzetméteres felületen angyalok alakjait tették ismertté a falkép restaurátorok. (2. kép) Ugyanakkor a templom körül zajló régészeti ásatások mind az északi, keleti és déli oldalakon elpusztult freskók töredékeit hozták felszínre a föld alól.6 Ezeknek a színvonalas építkezéseknek a hátterében minden bizonnyal egy igen rangos család állhatott, amely előnevét is településről kapta. Feltehetően ennek a nemesi családnak a felmenőit találjuk 1342-ben, ahol birtokügyekben megidézik Simon magnus de Boguz nemesembert.7 1363-ban egy újabb adattal találkozhatunk Erked és Muzsna között levő Ramocsa határrészről szóló pereskedés kapcsán, ahol a tanúk között Petrus filius Elyane de Buguz neve is szerepelt.8 A 14. században említett Bögözi előnevű családokat források hiányában nem tudjuk egyértelműen kapcsolatba hozni a későbbi nemesi családdal, azonban mivel a magyar nyelvterületről más Bögöz nevű település nem ismert, ez a származási kapcsolat valószínűsíthető. 2. kép. Feltárt freskótöredékek a templom külső oldalán, a déli bejárat fölött 4jAKÓ 1979, 19-34. 5BenkŐ 2012, 197-198. 6NYÁRÁDI 2013, 13. 7AO VI. 1891,230. 8UZGDISII. 200. 49
