Salló Szilárd (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 10. (Csíkszereda, 2014)
Szemle - Szőcs János: Rapsóné öröksége. Tanulmányok Parajd község múltjából
SZŐCS JÁNOS Mind a népi demokrácia, mind pedig a mai polgári demokrácia kiviselte/kiviseli magát, vonja le a következtetést Csíki Zoltán. A só miatt 1773-ban II. József meglátogatta Parajdot. Aprily Lajos 12 évesen megy el innen, majd 1904-ben, középiskolásként itt népdalokat gyűjt. Vonzó helyek Parajd környékén: a szovátai Medve-tó, a Bucsin-tető, ahol már település alakult ki. Csíki Zoltán azt tartja, hogy a Sóvidék, megtartó erejénél fogva, itthon tartotta az ifjúságot. Mostanában idegenek is szereznek itt földet. A szerző 75-92 esztendős öregeket vallatott emlékeikről. Szekeres I. Elek építőmester élete során mindig, mindenhol a feleségével együtt dolgozott. A többi múltidéző: Kénesi W. Márton, Ambrus S. Sándor, Kénesiné Fülöp Ilona. Ambrus S. Endrét 1944. augusztus 26-án átvezényelték Csobányosba, de orosz nyomásra a Szépvíz- Szentdomokos-Gyergyó-Bucsin-tető vonalon, Szászrégen-Marosfelfalu irányában visszavonultak. Bethlen mellett az oroszok bekerítették. 1944. október 15-től hadifogoly. Balavásáron többen is megszöktek. Az oroszok románokat is bekaptak a foglyok közé, így pótolva a meglógottakat. Segesvár következett. Ambrus S. Endre szakácsnak jelentkezett. Eheztették őket. Moszkváig mentek egyhuzamban. Ott 110 halottat szedtek le a vonatról. Le is cserélték az orosz parancsnokot. Ezután valamennyit javult a helyzetük. Innen Magnitogorszkba, az Urálba vitték. 14000-en értek oda, ahol mínusz 40-50 fokos hidegben dolgoztatták, de fizettek is, így élelmet vásárolhattak. Az Urálban, fogságban 1948. szeptember 17-ig tartották. Abodiné Oláh Mária szerint az 1950-1955-ös években egyes gazdagabb egyéneket hurcoltak meg, de ő egyáltalán nem sajnálja őket, mert azok végtelenül embertelenek tudtak lenni, mintha a szegény sorsú gyermekeknek csak az hiányzott volna, hogy a gazdagoknak ingyen dolgozzanak. A baloldali magatartású szobafestőt, Illyés Lajost feleségével, Ferenczi Margittal 1942 végén, 1943 elején letartóztatták, és megidézték a híres Szabó Juliánna-féle perben. Rendőrségi felügyelet alá helyezték őket. A férfi 1948 után több faipari üzem igazgatója. Illyés Lajos a gyimesi új templom harangját ingyen Gyimesbe hozatja. A parajdi gyufagyár, amelyet Haffner létesített és Reiter József virágoztattott fel, 1899-ben Kolozsvárra költözött. Ugyan felosztották az erdőket is, de közösségi tulajdon létezik a 21. században is. A Küküllő Magánerdő Szövetség az összes erdőtulajdonos szövetsége, amely gondoskodik az erdősítésről. A tűzifa kitermelését, utak, hidak építését, karbantartását közmunkában végzik. Trattner Vilmos építkezési vállakozó 1930-ban, a közbirtokosság engedélyével Odoraljából levágatott 12500 bükkfát, Juhodból 2819-et és 1160 fenyőt. A munkások a vállalkozók beleegyezése nélkül 985 bükköt vágtak ki. 1931-ben az új erdőpásztor Gagyi Károly lett Illyés M. Márton helyett. 1933 tavaszán a parajdiak pert indították Fürst Sándor ellen, de ugyanakkor elfogadták Fürstnek az 5000 talpfa előállítására vonatkozó ajánlatát. A parajdi apák ezt a tanácsot adják szolgálni menő leányaiknak: „Nehogy úgy járj, mint a parajdi kultúrotthon, felcsinálták és otthagyták” (félbehagyták). 1929-ben kezdték építeni, de csak 1942-43- ban fejezték be a kultúrházat. A kötet bemutatja Cseresnyés György (Cseresnyés Gyula színész édesapja) Argentínából küldött levelét (1924), aki a kivándorlók nehéz helyzetét ecseteli: „A tudás hatalom és élet, a tudatlanság szolgaság és halál” - írja Cseresnyés. Szőcs János Csíki Székely Múzeum Csíkszereda, Románia 436
