Salló Szilárd (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 10. (Csíkszereda, 2014)
Szemle - Pál-Antal Sándor: A székelyek rövid története a megtelepedéstől 1989-ig
A SZÉKELYEK RÖVID TÖRTÉNETE A MEGTELEPEDÉSTŐL 1989-IG Egyed Ákos: A székelyek rövid története a megtelepedéstől 1989-ig, második bővített kiadás, Pallas-Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda, 2013, 408 o. Egyed Ákos neves kolozsvári történésznek az utóbbi évtizedekben kifejtett fő kutatási területe a székelység múltjára összpontosult. Számos írása látott napvilágot e téren, amelyeknek mintegy összefoglalója a Csíkszeredái székhelyű, Pallas-Akadémia Könyvkiadónál, 2013-ban közzétett A székelyek rövid története a megtelepedéstől 1989-ig című írása. Egy összefoglaló jellegű, egységes székelység-történet megírásának a gondolata nem új keletű. A Szabó Károly által kezdeményezett és 1872-1934 között nyolc kötetet megért, már régiként kezelt Székely Oklevéltár éppen a székelyek történetének megírását volt hivatott elősegíteni. Az első, úttörőnek bizonyult és az Oklevéltárt alaposan kiaknázó székelység-történet végül is 1927-ben látott napvilágot, Szádeczky Kardoss Lajos kolozsvári egyetemi tanár tollából. Ezt követte 1939-ben Rugonfalvi Kiss István kissé dagályosra sikeredett három kötetes műve A nemes Székely nemzet képe címmel, amelyet 2009-ben a Kráter Kiadó újra közzétett. Egy újabb, az eddigi kutatások eredményét is tükröző és a mai olvasóközönség igényeit kielégítő székelytörténet megírásának a gondolata már az 1990-es évek elején foglalkoztatta történészeinket. Annak megvalósítását a Pallas-Akadémia Könyvkiadó részéről Tőzsér József szorgalmazására, néhai Magyari András egyetemi tanár kezdeményezte, de a többszerzős munka befejezetlen maradt. A gondolat fonalát Egyed Ákos tovább vitte, és 2006-ban megjelentette A székelyek rövid története a megtelepedéstől 1918-ig című, szerényebb terjedelmű művét. Ebben négy nagy fejezetre tagoltan vezet végig a székelyeknek a mai lakhelyükre történt letelepedésétől a román uralom alá kerüléséig. A székelyek a magyar királyságban című fejezetben a későközépkori székelységgel ismertet meg, a következőben az erdélyi fejedelemség korával, a harmadikban a Habsburg-birodalomban való vergődéssel, hangsúlyt fektetve az 1848-as forradalomra, és végül az Osztrák-Magyar monarchia időszakával. Hét évvel később, 2013-ban, ugyancsak a Pallas-Akadémia Könyvkiadónál, megjelent a székelység történet második, javított és bővített kiadása. A könyv címe annyiban módosult, hogy az évszám 1918 helyett 1989 lett, ami egyben tükrözi tárgyalt korszak napjainkig történő kiterjesztését is. Hogy egy könyv második kiadása rendszerint egy jobbított változat, magától értetődik. Ez azonban - esetünkben - annál több, hiszen egy lényegesen kiegészített változat. A bővítés pedig egy úttörő összefoglaló munkának, egy olyan kiegészítésnek bizonyult, amely mindeddig hiánycikknek számított. A második részt képező kiegészítés hat fejezetben foglalkozik az 1918 utáni 90 esztendő eseményeivel. Egy kisebb fejezetben vizsgálja az első világháború végétől a párizsi békekötésig történteket, amelyben ír a Felső-Nyárád menti és sóvidéki fegyveres ellenállásról, a meg nem valósult politikai tervekről, valamint a párizsi békeszerződésről. Nagyobb teret szentel az 1920- 1940 közötti időszaknak, ahol számba veszi a kisebbségi sors csapásai alatt vergődő - a közvagyoA Csíki Székely Múzeum Évkönyved. (2014), p. 421-424 421
