Salló Szilárd (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 10. (Csíkszereda, 2014)
Szemle - Orbán Zsolt: A Hargita Megyei Levéltár fondjegyzéke
A HARGITA MEGYEI LEVÉLTÁR FONDJEGYZÉKE Az 1918/1919 előtti Erdélyre vonatkozó fondok és gyűjtemények jegyzékei 9. Hargita megye. Összeállította Bicsok Zoltán. Budapest-Bukarest, 2014, 177 o. / Ghidul fondurilor şi colecţiilor arhivistice privitoare la Transilvania anterioare anului 1918/1919, 9. Judeţul Harghita. întocmit de Bicsok Zoltán. Bucureşti-Budapesta, 2014, 168 p. >yA teljes nemzeti vagyonúnkból a levéltárak a legértékesebbek; ezek egyik nemzedék ajándéka a másiknak és a róluk való gondoskodásunk mértéke civilizációnk fokmérője is. ” (Arthur G. Doughty1) Minden ember életében - főként gyermekként - naponta fel-felbukkan az egészséges kíváncsiság, megadatik a rácsodálkozás élménye. Mindenki szeret utánajárni dolgoknak, felkutatni válaszokat, megérteni összefüggéseket. A történeti felfedezés is ezen ismérvekkel rendelkezik, csupán azzal a különbséggel, hogy számos útmutató, szabály, tudományos elvárás is irányítja a kutató munkáját. A történeti kutatás és a levéltár intézménye már több évszázados közös úton haladnak. Érdemes egy rövid kitérőben írni a levéltárak és levéltárosok szerepéről. Klasszikus meghatározásban a levéltár a régi írásos anyag hosszútávú megőrzését, bemutatását és kutatását szolgáló tudományos intézmény. A szaktudományon belül élénk vitákat eredményezett a levéltárak igazi hivatásának megítélése. Közigazgatási intézmény, azaz elsősorban adminisztratív feladatokat kell ellásson, felügyelve az iratképző szervek tevékenységét és őrizve a történeti értéket képviselő iratokat, vagy inkább tudományos műhely, amelynek sokkal inkább az őrzött anyag értékesítése és a történelemtudomány művelőinek segítése a célja? A kérdésekre adott válaszok kettősséget szültek, tehát a levéltár jelenti egyszerre a hivatalos iratok őrzésére kijelölt helyet és ugyanakkor a magánjellegű, de történelmileg és kulturálisan jelentős dokumentumok kincsesbányáját is. így a levéltáros is ennek a két feladatnak kell megfeleljen: kiváló dokumentumkezelő, ugyanakkor forrásközlő és történész is. A levéltár intézménye tehát kettős célt szolgál: nemcsak megőrzi az iratokat, hanem az érdeklődő számára hozzáférhetővé is teszi.2 A levéltár intézményének és a levéltárosnak nagy felelőssége van, mivel egyszerre látja el a polgár jogainak és érdekeinek védelmét és a kulturális hagyaték továbbörökítését, azaz tulajdonképpen egyszerre szolgál a mának és a jövőnek. Hatalma jelentős, mivel döntéseket hoz a tárolt anyaggal kapcsolatosan - mit tart megőrzésre érdemesnek - és ezt a lehető legnagyobb objektivitással, felelősségtudattal, politikamentességgel, szakmaisággal kell végeznie, a köz javára, a szó legnemesebb értelmében.3 A levéltár az identitás megőrzésének egyik alappillére, amely gyakorlati és elméleti feladatokat kell ellásson. Gyakorlati feladata, hogy a nemzet, a közösség fontos iratait összegyűjtse és állandó tárolást, megőrzést biztosítson ezek számára, hogy a jövő nemzedékei számára is elérhetőek 1 Sir Arthur George Doughty (1860-1936) angol származású kanadai hivatalnok, levéltáros. 1900-tól Quebec Alsóházának könyvtárosa, ugyanettől az évtől a Királyi Történelmi Társaság tagja. 1904-1935 között Kanada Domínium levéltárosa és az Iratok Őrzője (a tisztség nemzeti levéltár-igazgatónak felelt meg Kanadában egészen 1987-ig). Szorgalmazta a tartományi kormányzatok levéltárainak létrehozását, a levéltárügy elkötelezett híve volt. 2 A vitáról lásd bővebben: GlLLILAND-SWETLAND 1991, 160-175. 3 Bővebben lásd: JlMERSON 2007, 252-281. A Csíki Székely Múzeum Évkönyve X. (2014), p. 417-420 417
