Salló Szilárd (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 10. (Csíkszereda, 2014)
Figyelő - Ladó Ágota: Kulturális örökség határok nélkül. Egy örökségvédelmi szakképzésről (2014. július 12–26., Jajca, Bosznia-Hercegovina)
LADÓ ÁGOTA egy fűrész - végezetül a restaurátor tábor e jelenetéről szólnék. Két átlagos iparos története, akik a közösen végzett munka közben ránézésre alig különböznek egymástól. Rájuk pillantva nem látszik, hogy egyikük szerb, másikuk pedig koszovói...”2 A CHwB 2007-ben kezdte meg tevékenységét Albániában, ekkor került sor ugyanis az első regionális restaurátor táborra (Regional Restoration Camp) Gjirokastra, az UNESCO világörökségi listáján is szereplő óvárosában. Amellett, hogy az ifjú szakemberek számára lehetőséget teremtenek az örökségvédelem gyakorlati oldalának, a hagyományos anyagoknak, módszereknek és eljárásoknak a megismerésére, a táborok célja kezdettől fogva a tudatos értékmentés, a különböző kultúrák összekapcsolása, a kölcsönös, illetve a kulturális örökség iránti közös tisztelet, ezáltal pedig a béke fenntartásának elősegítése a Balkánon. 2007 óta több mint húsz táborra került már sor, amelyeknek fejlesztését, szervezését és lebonyolítását több svéd és albán oktatási intézmény is támogatta. Mi több, e tematikus szakképzéseket néhány albániai egyetem a kötelező tanrendjébe is felvette. A Gjirokastrában lezajlott első táborok sikerének köszönhetően a CHwB kiterjesztette e képzéseket a régió más országaira is, így 2013-tól további albániai helyszíneken, illetve Bosznia-Hercegovina, Koszovó és Szerbia különböző településein szerveznek már ilyen programokat. Ezek alapvetően a kezdeti elképzeléseket és célokat, illetve az elméleti és gyakorlati képzési egységek megosztását illetően az eredeti modelleket követik, de minden esetben az új helyszínek sajátosságaihoz, kihívásaihoz és lehetőségeihez igazodnak. Az oktatás, nevelés és a tudatosság növelésének területén nyújtott kimagasló teljesítményéért, valamint az eddig elért példaértékű eredményekért a CHwB örökségvédelmi szaktábor-sorozata 2014-ben Europa Nostra-díjat kapott. A Bíráló Bizottság különösen a projekt töretlen és növekvő sikerét, a gyakorlati ismeretek elsajátításának, a kultúraközi kapcsolatok építésének lehetőségét, illetve a helyi szakemberek mellett a külföldi előadók bevonását értékelte. A tizennyolcadik örökségvédelmi szaktáborra 2014. júliusában a Bosznia-Hercegovinában található Jajcában került sor. A képzésen többek között Bosznia-Hercegovinából, Horvátországból, Szerbiából, Albániából, Koszovóból, Görögországból érkezett mintegy negyven fiatal - sok esetben pályakezdő - szakember, főleg építészek, régészek és művészettörténészek vettek részt. A délelőtti elméleti felkészítőkön a helyi előadók, Bosznia-Hercegovina különböző egyetemein oktató tanárok, közintézmények és civil szervezetek munkatársai mellett például montenegrói, angliai, amerikai kutatók, szakemberek is beszámoltak az állandó kihívásokról, tapasztalataikról, eddigi eredményeikről. A délutáni terepmunkák a Pliva-tavak közelében álló vízimalom-rendszer részleges helyreállítását, illetve szintén ehhez kapcsolódóan különböző - rövid-, közép- és hosszú távú - hasznosítási stratégiák kidolgozását célozták meg. Mind az elméleti, mind pedig a gyakorlati foglalkozások meghatározó témáját képezte a fokozódó turizmus igényei és a fenntartható fejlődés (sustainable development) közötti konfliktus, valamint a kulturális örökség értelmezhetővé, érthetővé, használhatóvá és élhetővé tételének problematikája. A számos elhangzott nyugati és helyi példa közül érdemes külön is kiemelni a montenegrói Kotorban 1997 óta működő Expeditio tevékenységét, amelyről a civil szervezet ügyvezető igazgatója, a szakmáját tekintve építész Aleksandra Kapetanovic számolt be Jajcában. Az elmúlt évek sikeres projektjeiről, például a balkáni városi közterek újraértelmezését célzó kezdeményezésekről, valamint az ehhez kapcsolódó remek megvalósításokról az Expeditio honlapján is részletes és tanulságos tájékoztatás olvasható.3 A tábort, illetve a képzést kiemelkedően magas szakmai színvonal, igényesség, következetesség, változatosság és újszerűség jellemezte. Kétségtelen, hogy ezáltal minden résztvevő - építész, régész, művészettörténész egyaránt - egyedülálló lehetőséget kapott elméleti és gyakorlati ismereteinek, tapasztalatainak gazdagítására, határokon is átívelő szakmai kapcsolatainak építésére. 2 Olofsson 2014, 5. 3 Ld.: http://expeditio.org/index.php?lang=en 410
