Salló Szilárd (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 10. (Csíkszereda, 2014)
Néprajz - Salló Szilárd: A juhászok társadalmi rétegzettsége
A JUHÁSZOK TÁRSADALMI RÉTEGZETTSÉGE hajtással és tereléssel foglalkozó személyt, akik a kihajtást követően előbb a település határában, majd a havasi szálláson gondoskodnak a juhnyájról. Napjainkban a juhászfoglalkozás struktúrájában leginkább abban mutatkozik változás, hogy a tevékenységi körök gyakran keverednek egymással. Ez a keveredés némely esetben kényszerhelyzet eredménye is lehet, azonban arra is találunk példát, hogy állandó jellegű, szándékosan kialakított törekvés eredménye. Példával is szolgálva az előbbire, a 2011-es évre vonatkozó csíkmadarasi kutatás azt jelzi, hogy a szerepkörök kiszámíthatatlan esetekben módosulhatnak. A csíkmadarasi bács, Váncsa Imre egyik fejőpásztorának tevékenysége több éven át csupán a fejésre és a legeltetésre korlátozódott, mivel az esztenán, szintén bács státusban olyan személy is tevékenykedett, aki a tejfeldolgozásban és az esztena személyzetének élelmezésében vállalt szerepet. Miután ez a személy elhagyta az esztenát, az ő szerepkörébe a fent említett fejőpásztor lépett, aki részben kényszerűségből átvette annak szerepét, így fejőpásztorból báccsá vált. A csíkmadarasi példa azt szemlélteti, hogy az évtizedeken át érvényben levő esztenabírói szerep mára megszűnt, ugyanis a falu juhnyájáért felelősséget vállaló bács saját szerepkörébe olvasztotta az esztenabíró szerepet.56 Egy úgynevezett második bácsot alkalmazva biztosítja az esztenán történő tejfeldolgozást, így neki csak időnként kell az esztenán tartózkodnia. Fő tevékenységévé a gazdákkal való elszámolás, a termékek értékesítése, illetve az esztena dolgozóinak élelemmel való ellátása vált. A bács az esztenán tartózkodó juhászoknak vásárolt élelmet csíkmadarasi kisüzletekből vagy időnként a Csíkszeredái nagyáruházakból szerzi be. A csíkmadarasi bács tevékenysége inkább idomul, az előbbiekben ismertetett esztenabíró szerepkörhöz, mint a hagyományos bács szerephez, hiszen a fejősben és tejfeldolgozásban nem vállal szerepet, ezt a feladatkört egy erre kijelölt, állandó jelleggel esztenán tartózkodó személy látja el. Mindezek ellenére tevékenységének vannak olyan vonásai is, amelyek a bács szerepkört támasztják alá. Az egyik vonás, amely a hagyományos értelemben vett bácshoz köti, az a tulajdonjog. Az esztena teljes eszköztára az ő tulajdonát képezi. Az eszközöket maga szerzi be, és évről évre gondoskodik azoknak javításáról, pótlásáról. Az ő feladata a teljes eszköztár esztenára való szállítása is. Egy másik ide kapcsolódó sajátosság a személyzet alkalmazásának a joga. Minden juhászév kezdetekor maga dönti el, hogy Arának, fejőpásztornak és monyatomak kiket alkalmaz. Mindezek a személyek az ő alkalmazottai, ezért köteles megfelelő bérezésben és ellátásban részesíteni őket. Az esztenán tevékenykedő személyek számáról a számbaadott juhok mennyiségének függvényében dönt. 2003 és 2011 között - amely időszakban Váncsa Imre felelősséget vállalt a csíkmadarasi juhtartó gazdák juhaiért - általában egy bácsot, két fejőpásztort és egy eszterungahajtót alkalmazott. Két fejőpásztora, a testvérpár Fazakas Csaba (született 1981-ben) és Fazakas Ferenc (született 1986-ban) 2003 óta segíti őt munkájában. Ok családtagokként (a bács sógorai) stabil munkaerőt jelentenek a bács számára. Feladatuk nyári időben a fejés és legeltetés, télen pedig a bács tulajdonában lévő 300 darab juhról gondoskodnak, amelyek rendszerint a Kovács kertje nevű falurészben található, szájvánnak nevezett istállóban telelnek. A juhászok körében a pásztorcsaládban szocializálódott egyéneknek az alkalmazása a teljes magyar nyelvterületen jellemző volt. Paládi-Kovács Attila jegyzi meg, hogy a pásztorcsaládból származó bojtárban a pásztorok is jobban megbíztak, mint a parasztgyermekben.57 Fazakas Csaba 2011 tavaszától a fejés mellett a tejfeldolgozást is elvégzi. Fejőpásztorként éveken át megfigyelhette a sajt és az orda készítésének folyamatát, így elsajátította ezeket a tevékenységeket is. A 2011-es évben a testvérpár mellett két személy, a fejőpásztor, Antal László (született 1977-ben) és Pál Árpád, monyator tevékenykedett. Az esztenán tartózkodók élelmezéséért Váncsa Imre felel, 56 Az úgy van, hogy az esztenabíró kellene parancsoljon a bácsnak. Most olyan világ van, hogy úgy ki van tanulva mindenk... nálamnál okosabb nem kell. (Adatközlő: Váncsa Imre, Csíkmadaras) 57 Paládi-Kovács 2000,129. 373
