Salló Szilárd (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 10. (Csíkszereda, 2014)
Régészet - Botár István: Árpád-kori településrészlet Csíksomlyón
ÁRPÁD-KORI TELEPÜLÉSRÉSZLET CSÍKSOMLYÓN Botár István Csíksomlyó az Erdélyi-medence keleti felét határoló Keleti-Kárpátok egyik hegyközi medencéjében, az Olt felső folyását magában foglaló Csíki-medencében található, a Somlyó-patak mentén. Közigazgatásilag ma Hargita megye megyeközpontjának, Csíkszeredának a része, románosított neve Şumuleu. (1. kép) A középkorban a települések hierarchikus viszonya éppen fordított volt, a falatnyi bizonytalan kezdetekkel rendelkező Szereda nevű vásárhely a Csíksomlyón található Szent Péter és Pál plébánia filiája volt, amelynek kezdetei bizonyíthatóan az Árpád-korba nyúlnak vissza. A templom a középkorban nem csak Szereda, hanem Csobotfalva, Csomortán, Tapioca, Vardotfalva plébániatemploma is volt. A település nevét a medencét uraló Somlyó-hegyről vette, amely a somlik melléknévi igenévből származtatható suvadó/kimagasodó hegy értelemben.1 Maga a Somlyó helynév valójában két, esetenként három, falut is magába foglal: Csobotfalvát, Vardotfalvát, ill. néha ide értették Csomortánt is. Ezeket a településeket együtt nevezték Somlyónak, tudniillik Somlyó nevezetű falu a középkorban nem is volt, noha esetenként Vardotfalva másik neveként a Somlyó is feltűnik. Véleményünk szerint ennek oka abban kereshető, hogy a „Somlyó” helynév eredetileg nem csak egy falu, hanem egy nagyobb, több települést magába foglaló terület neve lehetett. Ez magyarázhatja azt, hogy egyaránt Somlyóinak hívták/hívják a valójában Csobotfalván álló plébánia- templomot, a Vardotfalva-Csobotfalva közti üres területre jóval később, a 15. század közepén felépült ferences kolostort és több esetben Vardotfalvát is. Hasonló előzményeket gyanítunk például (Csík-)Rákos esetében is, tudniillik a „rákosi” templom nem Rákos faluban, hanem a vele szomszédos, azonos plébániát alkotó Göröcsfalván található.2 Amennyiben e terület, „birtok” kialakulásának idejét megkíséreljük meghatározni, akkor jórészt csak a települések helynevére, illetve a régészeti leletekre támaszkodhatunk. Az első e falvakra vonatkoztatható írott adat ugyanis a pápai tizedjegyzék 1333-1334-es bejegyzései már ezt a korábban kialakult helyzetet rögzítette. Az ekkor összeírt Chik, Sumbov, Sumlov a jelek szerint a csíki tizedszedés központja volt, és a (csobotfalvi) plébániatemplom ekkor már Somlyóiként szerepel.3 (2. kép) A Somlyó elsődlegesen leíró jellegű földrajzi név és csak utólag, másodlagosan válhatott egy falu, vagy birtok helynevévé. Bármi legyen is tehát a kavarodó helynevek mögötti történeti előzmény, annak a 14. század eleje előtt lezajlott folyamatok lehetnek a kiváltó okai. Erre utal a többi helynév is. Vardotfalva neve nagy valószínűséggel személynév és a falva utótagból alakult,4 ugyanez mondható a Csobotfalváról is. Az eredetileg csak Chijobot, Chjobod néven emlegetett település neve 1 Fnesz 1/331., 11/483. 2 Botár 2012,105-110. 3 MonVat 112., 116., 132., EO II. 412., BOTÁR 2001, 127. Tekintettel arra, hogy Csíksomlyó kapcsán korábban már többen közölték az ide vonatkozó későbbi okleveles említéseket, ezek ismételt idézésétől itt most eltekintünk. 4 FEHÉRTÓI 2004, 793. (1211: Vardau/Vardou) A Csíki Székely Múzeum Évkönyve X. (2014), p. 29-46 29
