Salló Szilárd (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 10. (Csíkszereda, 2014)
Néprajz - B. Tódor Enikő: Életmódváltások Homoródalmáson idősebb Tódor Albert életútján keresztül
Ő a föld szeretetét kisgyerekként tanulta meg és az 1990-es években nagy örömmel vágott újra bele a gazdálkodásba. Sajnos a visszaszolgáltatott földekkel nem kapták vissza azokat az eszközöket, amelyekkel annak idején földjeiket művelték. Azok az eszközök persze már amúgy is nagyon elavultak lennének. Aki tudott, traktort vett és úgy gazdálkodott. Édesapám nem élt már ilyen lehetőségekkel. A barátok, komák egymást segítve dolgoztak. Egyeseknek lovas szekere volt, más a kaszáló gépet tudta kezelni. Munkamegosztás, egymás segítése jellemezte a gazdálkodásukat. Édesapám az erdei kaszálónkon házat és csűrt épített, a visszakapott földek mindegyikét hasznosan művelte. Az egyik legnagyobb haszna az volt, hogy gyermekei és unokái is megtapasztalhatták valamennyire a paraszti munka nehézségeit és szépségeit. Édesanyám 1993-ban hagyta abba a munkába járást, ekkor még nem volt nyugdíjas korú, de megromlott egészségi állapota erre késztette. 1995-től kapja nyugdíját. Idős szüleim az utóbbi években újra földjeiken gazdálkodtak. Ezek egy részét kezdetben még szántóként használták, majd - erejük fogytával - lassan átváltották kaszálókká. Ez a folyamat az egész elöregedő falura jellemző. Családunk életének egyik legfájóbb eseménye, hogy 2000 őszén meghalt bátyám, aki ekkor 40 éves volt. Öt még a régi hagyományok szerint, háztól temettük. ÉLETMÓDVÁLTÁSOK HOMORÓDALMÁSON IDŐSEBB TÓDOR ALBERT... Homoródalmás ma Mi ketten lányok az öt unokával gyakran járunk haza látogatóba, nyaralni. Annak idején a gyerekek is segítettek a nagyszülőknek. Láthattuk, ahogy lépésről lépésre változik a gazdálkodás, az életmód. A művelt területek a falu köré szűkültek, néhány helyi vállalkozó kezére kerültek a távolabbi birtokok, az életmód városiasodott és egyre rendszeresebbé vált a városi, külföldi munkavállalás. A kábeltelevízió elterjedése radikálisan csökkentette a közösségi alkalmakat, gyorsan megváltoztatta az öltözködési, viselkedési szokásokat és az emberek igényeit. Almás sorsát megpecsételte, hogy az első két-három választási ciklusra megválasztott vezetőség nem látta meg a közösségi és gazdasági fejlesztés kínálkozó lehetőségeit. Tíz év alatt csupán a kábeltelevíziót vezették be a kommersz csatornákkal, ami több erkölcsi kárral, mint haszonnal járt. Nem sikerült élni az egyszer kínálkozó lehetőséggel, a változtatások elmaradása mára a valamikor jómódú és sikeres közösség súlyos társadalmi lemaradásához vezetett. A 1990-es években sok fiatal külföldön vállalt munkát, a férfiak iparban, építkezéseken, az asszonyok mezőgazdaságban és idős emberek mellett dolgoztak.17 2005-ben tárgyalások kezdődtek Romániának az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról, amire 2007. január 1-jén került sor. Románia csatlakozása megkönnyítette a külföldre származottak rendszeres hazautazásait. Ez valamelyest élénkítette a fejlődést. A falu életében nagy változást hoztak a csatlakozási pályázatok is. A gazdálkodók közül a fiatalabbak, világlátottabbak éltek ezek lehetőségével, és az átlagosnál valamivel jobb módszereket vezettek be, de gazdaságuk nagyon támaszkodik az uniós támogatásokra. Idősebb Tódor Albert közösségszolgálatának két jelentős eredménye volt: polgármesterként az első vízvezetékrendszer létrehozása, kőbányavezetőként pedig az utak helybeli kővel történő javítgatása. Homoródalmáson az ő irányításával jött létre a megye első és akkoriban egyetlen önerőből készült települési vízvezeték hálózata. Mára az általuk épített helyébe új vízvezeték épült, a főutat leaszfaltozták. Édesapám egészségi állapota 2010-től már gyorsan romlott. 2014-ben halt meg otthon, abban a házban, amelyikben 1934. február 3-án született. Temetése már az új ravatalozóból történt. 17 Oláh 2003. 291
