Salló Szilárd (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 10. (Csíkszereda, 2014)
Néprajz - B. Tódor Enikő: Életmódváltások Homoródalmáson idősebb Tódor Albert életútján keresztül
B. TÓDOR ENIKŐ Télen a házban főztek, nyáron a kemence előtt, a kisházban vagy a lakópincében. A berendezési és használati tárgyakat helyi vagy környékbeli kisiparosok készítették. Jellemző volt a festett bútor, a 19. század végén, 20. század elején pedig megjelentek a flóderos bútorok. A gazdasági szerszámok egy részét (favilla, gereblye, szerszámnyelek) az emberek maguk készítették és a mesterek által készített eszközök (például szekerek) kisebb javításait is maguk végezték. A gyapjút, kendert az asszonyok maguk munkálták meg, fonták-szőtték, a kenyeret maguk sütötték, a szappant maguk főzték, egy-két hetente - a nagycsalád közösen - szapultak. Sötétedés után 1961-ig - a villany bevezetéséig - gyertyát, petróleumlámpát használtak, kijárólámpással vagy saját készítésű fáklyával világítottak. A faluban éjjeliőrként a férfiak szerre voltak szolgálatban. A mezőt határpásztor ügyelte, sötétedés után nem szabadott kimenni, ő figyelte, hogy nappal ki, merre jár. Tűz esetére úgy készültek, hogy minden kapun ott volt a jel: vödör, vasvilla, csákány stb., ki mivel kellett menjen oltani. A harangot olyankor félreverték. Vasárnaponként templomba jártak. A lakosság - néhány bevándorolt családtól és a vegyes házasságokkal almásra került katolikusoktól eltekintve - zömében unitárius volt,12 és az ma is. A faluban néhány zsidó boltos család is élt a második világháború előtt. Telente rendszeresek voltak a bálok, táncmulatságok, Almáson több cigányzene- kar működött. A nem zenész cigányok seprűt kötöttek, kosarat, lábtörlőt fontak. Szinte minden családnak lovai voltak, akinek nem volt, az ökröt, bivalyt vagy tehenet használt igavonásra. A „számosállatok”13 mellett juhot, kecskét, disznót tartottak, valamint ludat és egyéb baromfit. Az állatok itatásához nagyon sok víz kellett, ezért, ha lehetett, a faluban is a folyóvízre hajtották őket, a kutakból inkább csak télen itattak. A szegényebbek számára - akiknek a portáján nem volt kút - a faluban volt néhány közkút. Tavasztól őszig több kijáró csorda volt, és a tinók, borjak, juhok kint háló csordákban voltak. A tehenek a bivalyokkal együtt, a disznók és a kecskék más-más csordában jártak. A férfiak tavasszal a legelőt és a kaszálót takarították. A szántás, boronálás után minden évben összeszedték a köveket, majd kupacokba rakták a föld szélén, vagy az utakra hordták ki. Vetés, ültetés után a kapálás következett, majd a kaszálás. Nyártól az aratás, cséplés, sarjúkaszálás, majd az őszi szántás, télen a ganyézás, erdőlés, ház körüli munkák adtak elfoglaltságot. A szénát, a sarjút távoli kaszálókon csinálták. A Vargyas völgyében száznál több szálláshely volt szénatároló csűrökkel.14 Kaszálás idején két-három hétig ott laktak. A kaszálókról nyáron is hoztak szénát a faluba, de inkább télen, szánon. Előfordult olyan is, hogy az állatokat hátrahajtva a Vargyas völgyében teleltették ki, helyben etetve fel a takarmányt. Kaszáláskor kecskét vagy tehenet is vittek magukkal, hogy legyen tejük. Az asszonyok naponta hazajártak, ellátták az otthoni teendőket, hordták az élelmet a kaszálón maradt családnak, hetente kenyeret sütöttek. így napjában 6-14 kilométert gyalogoltak. A juhokat húsvéttól az első hóesésig pásztorok kezére adták. A pásztorok a sajt egy részéért és némi fizetségért őrizték azokat. A nagyszülők Ilyen föld nélküli pásztor volt Tódor János (1879-1954) is Homoródalmáson. Neki és Kádár Rebekának (1883-1957) két fia és egy leánya született. A Falumezeje nevű utcában laktak, a Tódor „bennvalóban”, egy 30 négyzetméter körüli, pince nélküli kis faházban. Legidősebb fiuk András volt, majd Julianna lányuk, végül Mózes fiuk született meg. Tódor János 1910-ben, többre vágyva, családját hátrahagyva Amerikába ment szerencsét próbálni. Ekkor ő 31 éves volt, szülei már nem éltek. Földet akart venni, a bizonytalan pásztorélet helyett földművesként gazdálkodni. Családja Homoródalmáson maradt. 121910-ben 1884 unitárius, 344 görögkatolikus, 101 római katolikus, 13 református, 36 izraelita, 3 evangélikus. 2011-ben 985 unitárius, 197 római katolikus, 1 evangélikus, 10 ortodox, 9 Jehova tanúi, más vallású 66, vallás nélküli 25. VARGA 1998. ‘’Számosállatnak a nagyobb testű állatokat nevezik, azok száma után állapítják meg a szükséges legelőterületet. 14MÁRKOS 1958. 282
