Salló Szilárd (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 10. (Csíkszereda, 2014)
Néprajz - Balázsi Dénes: Új balladaváltozatok a Nagy-Homoród és a Fehér-Nyikó mentéről
Farkaslakáról. Ezek a székelyudvarhelyi Római Katolikus Gimnázium beiskolázási körzetéhez tartoztak, így kistérségünk a Felső-Nyikó mente szűz terület maradt gyűjtőmunkánk számára és ennek tulajdoníthatóan újat tudtunk hozni ballada gyűjtésünkkel. A két egykori udvarhelyi kórházi orvos nevének balladákban való említése kultúrtörténeti értékkel bír. A székely anyaváros történeti tanulmányának megírásakor majd általunk is ellenőrzött, eredeti adatot használhat fel az érdemes szerző. Gyűjtési helyeink, Bágy, Nyikómalomfalva, Székelyszentlélek megjelölésével teljesebb lesz a népköltészeti alkotások forrásainak térképe, sőt pontosítással és kiegészítéssel is szolgálhatunk az előző folklórgyűjtéseket illetően. A Farkas Juszta balladánk címében a régies Jusztina név, becenévi változata ritkaságszámba jöhet a magyar utónévtárunkban. Magától értetődőnek találjuk azt, ami véletlenül is megtörtént, hogy a gyűjtő (Balázsi Dénes) a gyűjtött anyagot egy tanulmányban dolgozza fel, közölve, hogy a kórházi balladák és a cséplőgépbe esett leány ballada változatok hősei is ugyanazon a helyen, a kórházban, az orvosnál keresik sorsuk jórafordulását. Helyzetük, sorsuk sok közös vonással rendelkezik. A szentléleki újballada változatokban a „zsidó orvos” említése egyedi (csak a szatmári gyűjtésben fordul elő ez az egészségügyi szakember megnevezés), az előítéletmentes szakmai elismerés bizonyítékát látom a balladai megörökítésben. A népballadák tartalmi és formai ritka szépségei közé sorolhatjuk a Farkas Juszta új ballada változatunk záró versszakát: „Farkas József kimegy a temetőbe,/Arany gyöngykoszorút visz a kezében,/Átöleli Farkas Juszta fejfáját,/Ráteszi az arany gyöngykoszorúját.” A koszorú többjelentésű szimbólum, a női ártatlanságot, a tisztaságot és a legdrágább kincset jelképezi. A hőn szeretett testvér elvesztése okán érzett fájdalom és az őszinte testvéri együttérzés jelképeinek a versbe emelésével, az ismeretlen népi költő a lesújtó tragédiát az üdvözülés magasságába emeli. ÚJ BALLADAVÁLTOZATOK A NAGY-HOMORÓD ÉS A FEHÉR NYIKO ... ALBERT 1977 Balázsi 2000 Bura 1978 Faragó 1965 Faragó 1977 Idegen Szavak Szótára 1979 Kallós 1973 KONSZA 1957 Irodalom Albert Ernő, Háromszéki népballadák, Kriterion Könyvkiadó, Bukarest. Balázsi Dénes, Hajdó Márton születésének 120. és halálának 70. évfordulója, IN Udvarhelyi Híradó Kalendárium 2000, Infopress Rt., Székelyudvarhely. Bura László, Farkas Julcsa, IN Uő. Szatmári népballadák, Kriterion Könyvkiadó, Bukarest. Faragó József, Jávorfa-muzsika. Népballadák, Irodalmi Könyvkiadó, Bukarest. Faragó József, Balladák könyve, Kriterion Könyvkiadó, Bukarest. Idegen Szavak Szótára L-Zs, Kriterion Könyvkiadó, Bukarest. Kallós Zoltán, Háromszéki népballadák, Kriterion Könyvkiadó, Bukarest. Konsza Samu, Háromszéki magyar népköltészet, Állami Irodalmi és Művészeti Kiadó, Marosvásárhely. Kéziratból, F. I. 02403. sz. Magyari Pál 15 éves 1958. VIII. Magyari Ilona”. A helyszíni ellenőrzésem folyamán Pap (Sinka) Eszter (született Nyikómalomfalván 1936-ban) nyugdíjas tanítónő azonosította az említetteket ti. Magyari Pált és Ilonát, akik Nyikómalomfalván születtek, és akik korán elveszítették édesapjukat. Ilona mint árva és kitűnő tanuló ösztöndíjasként a szomszédos Kobátfalva bentlakásos iskolájának diákja volt. A keresztúri Unitárius Gimnázium diákjainak folklórgyűjtési mozgalma idején Kobátfalván járt iskolába, ahol bentlakásban lakott. Hazulról, Nyikómalomfalváról, hozhatta a ballada változatot, amely a székelyszentlélekről lejegyzett változatokkal közeli rokonságot mutat. Magyari Ilona nyugdíjas tanítónő Balánbányán él. Pap Eszter adatközlőm vallomásai alapján jelenleg súlyos beteg. Eddig nem sikerült elérnem. 271
