Salló Szilárd (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 10. (Csíkszereda, 2014)
Történelem - Darvas-Kozma József: A csíkszeredai plébánia élete a két világháború között
DARVAS-KOZMA JÓZSEF napon, este 8 órakor a távozó és újonnan érkezett plébánosok tiszteletére a közbirtokosság székházában jól látogatott, barátságos jellegű bankett volt. Ezen több felköszöntőben üdvözölték a két lelkipásztort.110 Az új plébánia első papja Tóth Kálmán111 plébános bútorozott szoba után nézett és kapott is a plébánia közelében. Az új plébánia falai állandó fűtés, szellőztetés után annyira kiszáradtak, hogy a most érkezett plébános december 3-án beköltözhetett. Első ünnepélyes szentmiséjét és beköszöntő beszédét november 18- án mondta el, szép időben és nagyszámú közösség előtt. Meg is jegyezte, hogy „a templom kicsi Szeredának, Csíkmegye székhelyének. A katolicizmus gócpontjának nagy, szép templommal kellene ékeskednie, hogy hirdesse a székely katolikusok rendületlen hitét és szent hitükért mindenre képes vállalkozás áldozatkészségét. Jézus, Mária, legyetek mivelünk, öntsetek belénk erőt és kitartást ezen isteni, fölséges cél elérésében”.112 Számára feltűnő volt, hogy adventben a karácsonyi ünnepekre készülve a hívek nagy része meggyónt és áldozott, sőt még a betegekhez is kérték a szentséget, akik ekkor a templomba jönni nem tudtak. Óév estéjén a hálaadást a hívek tömeges megjelenése mellett mutatta be. 1929-ben a plébánia külső rendezése, kerítésépítés és az udvar kitakarítása, parkosítása egyrészt kitöltötte az új plébános idejét. Másrészt idejét lefoglalta az egyesületek találkozóin való részvétel és az újonnan alakult Szentkereszt hadsereg tagjainak irányítása. Papi munkája végzésében segítségére volt Sándor Imre hittanár és P. Takács Gábor. A Csíkszeredái plébánia körül a tavaszi nagytakarítást, rendezést az egyesületek bevonásával végezték. Rózsafát, orgonát, virágokat és néhány gyümölcsfát is ültettek. Amikor látta a plébánia szépségét, nem sajnálta dicsérő szavait sem elődjétől, sem az egyházközség gondnokától: „Dóczy János gondnok úr a plébánia építése körül oly dicséretes, fáradhatatlan és elismerésre méltó tevékenységet, sőt munkálatok fönnakadásának kikerülése végett kölcsönök nyújtásával oly nemes szívű és nagylelkű segítségeket adott, melyek örök hálára kötelezik egyházközségünket, a gondnok úrral szemben. Merza István esperes és Dóczy János gondnok nevéhez fűződik az új plébánia, a város egyik legszebb épületének megalkotása. A Jó Isten áldja meg szent kegyelmével fáradságos vállalkozásukat, nehéz és gondteljes munkájukat”.113 Tóth plébános odafigyelt a liturgia végzésére és a hívek hitbeli felkészítésére. A nagyböjti lelkigyakorlatra neves szónokokat hívott: P. Takács Gábort, P. Kuklát, dr. Szalay Mátyást, dr. Csipák Lajos régenst, P. Máthé Benvenut ferencest stb. A tanulók és az iparos tanoncok is minden este fölvonultak a beszédekre. Krisztus király ünnepét triduummal és fáklyás körmenettel tartották meg. Aztán a roráték alatt és karácsony előtt sokan járultak a töredelem szentségéhez és a szentáldozáshoz. Bekapcsolódott 1931-ben a székely népviselet emelése és értékelése céljából megrendezendő „Ezer Székely Leány Nap” ünnepség előkészítésébe, amit Űrnapját követő vasárnapon tartottak meg, és az akkor celebrált úrnapi nagy körmenetben is részt vettek. A székely szőttesbe öltözött leányoknak hosszú sora festői látványt nyújtott. A vidékről is nagyon sokan voltak, a körmenetben résztvevő hívek száma felülmúlta a 6000-et. A plébános mivel csendes, szelíd ember volt, neki sok gondot okozott az elemi iskola nyilvánosságának megvonása, amit mások segítségével és sok utánajárással mégiscsak sikerült 110 DHCs, 37-38. 111 Tóth Kálmán plébános a felvidéki Besztercebányán született 1877. július 8-án. Gimnáziumba Eperjesen, Besztercén és Gyulafehérváron járt. Teológiai tanulmányait pedig Gyulafehérváron végezte. Papszentelése is Gyulafehérváron volt 1899. november 9-én. Papi szolgálatát 1899-ben Torján kezdte mint káplán. 1900-ban Nagyszebenben hitoktató, 1904-ben Désaknán, 1909-ben Marosludason lelkipásztor. 1916-ban Szászrégenben plébános, ahonnan 1928 novemberében Csíkszeredába érkezett, majd 1933-ban Brádra került. Később Tekébe helyezték plébánosnak, ahol 1958. november 30-án elhunyt. Ld.: FerenczI 2009, 432. 112 DHCs, 39-40. 113 DHCs, 42-43. 152
