Salló Szilárd (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 10. (Csíkszereda, 2014)
Történelem - Darvas-Kozma József: A csíkszeredai plébánia élete a két világháború között
DAR VAS-KOZMA JÓZSEF munkára serkentette, de sokban gátolta is. Az impériumváltozás nagy zökkenőt jelentett az erdélyi egyesületi életben. Az egyesületi élet újraszerveződésének legfőbb kerékkötője a sajtóorgánum hiánya volt.80 A közösségépítő munkában kitűnt az Oltáregylet, Rózsafüzér-társulat és a Mária-kongregáció. A helyi Katolikus Népszövetség és Katolikus Nőszövetség az egyesületek sokaságában cselekvésbeli és erőbeli egységet biztosított, irányított és segített. A hívek többsége pedig mindenkor a papja mellett állt. A Csíkszeredái egyesületek közül a két világháború között fontos missziót töltött be az Oltáregylet, amely 1896. június 7-én alakult Domokos János plébános vezetésével. Hitbuzgalmi és kulturális szakosztályában a közművelődés mellett szociális, karitatív célokért munkálkodtak. „Az Oltáregylet egyik fő célja, hogy ahol kell, ott segítsen!” A háború után az újjáépítésben jeleskedett. A mindenkori plébános segítségére voltak. Sosem hagyták abba tevékenységüket, igaz összejöveteleiket néha akadályozták. Különösen a világháborúk után sokat fáradoztak a templomért és a szegényekért. Rendezvényeiket a plébánia leégése után a polgári leányiskolában, a Vigadóban és a Gimnáziumban tartották. Az Oltáregyletnek 1946-ban 378 buzgó tagja volt, valóságos népmozgalom. Gyűjtésekből iskolák részére tűzifát, a nélkülözőknek, a hadiárváknak, özvegyeknek ruha- és élelmiszersegélyt adtak. Támogatták a Somlyói árvaházat, a Bolyai Egyetemet, 2-3 hónapra befogadták a Budapestről érkező szegény és éhező gyermekeket.81 Az Oltáregylet tevékenységét és annak lelkigyökereit jól érzékelteti, hogy az 1946-os nagy szárazság idején - hivatalos megállapítás szerint Csíkszereda környékén 97%-os a termény-pusztulás -, az Oltáregylet novemberben Antal József plébánosnak, hogy ne éhezzék, egy fejős tehenet vásárol egymillió lej értékben.82 Az új uralom kezdetén a plébániális egyesületek lehetőségeik szerint próbálják folytatni a régi munkát. Egyházi és világi vezetőink ismerték, hogy a megmaradáshoz és a túléléshez elengedhetetlenül szükséges a törekvések összehangolása. Ezen cél érdekében az első országos jellegű megmozdulás Kolozsváron történt. 1921. június 14-én megalakult az Erdélyi Római Katolikus Népszövetség. Ennek célja, hogy az erdélyi katolikusokat egyesítse, felébressze bennük az Egyházhoz való hűséget, az összetartást és a karitatív munkára való ösztönzést. A kolozsvári országos alakulást nyomon követte a helyi tagozatok létesítése. Népszövetségi közlöny gyanánt megindul a Katolikus Világ, s megjelenik a Népszövetség tagjai számára a Katolikus Világ szerkesztésében a Katolikus Naptár. A Csíkszeredái Katolikus Népszövetség impozáns előkészítés után, 1922. november 26-án alakult meg, a zsögödi leányegyházban pedig december 10-én. Fő mozgatói Merza István plébános és Sándor Imre főgimnáziumi hittanár voltak. 1923. október 20-21-én a nagyváradi Szent László templom jubileumi ünnepségén nagyszámban vett részt a Katolikus Népszövetség, ahol megtartotta közgyűlését és szakosztályi üléseit. Ezzel is a tehetséges és tehetős embereket akarta a Népszövetség szolgálatába vonni.83 A Népszövetség a második világháború kitöréséig kétévenként más-más városban tartott Országos Katolikus Nagygyűléseket. A nagygyűlések általában három napig tartottak, csütörtöki napon közös ünnepélyes megnyitóval kezdődtek és vasárnap főpapi szentmisével, valamint ünnepélyes népgyűléssel értek véget. A többi napokon szakosztályonként tárgyalták meg a hitélet és a lelkipásztorkodás, külön a nők, az ifjúság, a sajtó, (1934-től kezdve) az egészségügy kérdéseit.84 80 Marton 1993,179. 81 CsOEJ, 10, 69. 82 EA 2014, 1. 83 GYÉL, 4774/1923. 84 Első vezetője dr. Schmidt Béla marosvásárhelyi orvos, aki Márton Áronnal közeli kapcsolatban állt. Folyóiratot jelentetett meg Marosvásárhelyt Magyar Népegészségügyi Szemle cím alatt. Célja az egészségügyi ismeretek terjesztése a nép között. A folyóirat főmunkatársa lett rövid ideig Nagy András orvos, akire nemsokára a szakosztály vezetését bízták. Ld.: NAGY 2001, 178-179. 144
