Salló Szilárd (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 10. (Csíkszereda, 2014)
Történelem - Darvas-Kozma József: A csíkszeredai plébánia élete a két világháború között
ígérete arra, hogy megfizeti a cionistáknak azt, amit kialkudtak, cserébe azért, hogy ők beléptetik az Egyesült Államokat a háborúba”.29 Anglia a cionisták biztatására, az Egyesült Államok belépésével a folytatás mellett döntött. Ez időben francia nyomásra Románia az Entent-tal augusztus 17-én aláírta a szerződést, hogy hadba lép a területi ígéretek mellett, az eddigi szövetségesei ellen.30 Azután tíznapos késéssel hátba támadta Magyarországot. Ez volt a román betörés. A menekülés „1916 nyarán nálunk felé nagy csend volt... Mindamellett kellett valami aggasztónak lennie a levegőben. Kósza hírek jártak, hogy Románia hátba akarja támadni egykori szövetségesét, a Monarchiát. Mikor I. Károly román király hirtelen meghalt, az volt a híre, hogy az Entente- irányzatot képviselő Brătianu-k mérgeztették meg. Lelépett Petre P. Carp konzervatív és monarchiabarát kormánya. Ekkor akinek értékes holmijai voltak, igyekezett azokat az ország belsejében biztonságba helyezni” - írja dr. Nagy András szemtanú.31 „1916-ban háborús hírek terjengtek ezen a vidéken - írja Jakab László kanonok -, s ezért bár törvényes rendelkezés jelent meg a terjesztőkre, mégis csendesen csomagoltak egyesek. Édesapám is a rendelet-ellenesek közé tartozott. Két ládát szerzett és csomagolni kezdett; az egyikbe ruhákat, a másikba fehérneműt. Sajnos a suttogóknak lett igazuk. 1916. augusztus 27-én este nagybátyánkat vártuk, nem érkezett meg. Édesapánk kint volt az állomáson, mi lepihentünk. A határon a vonat többet állt, s csak azután indult Palánka felé... Édesapám várta édesanyám öccsét a gyimesi állomáson. Nem érkezett meg. Eíazajött, és mindannyian nyugovóra tértünk. Édesapámnak azonban föltűnt, hogy a vonat Palánkáról nem térhetett olyan hamar vissza, és ezért rögtön felöltözött és kiment az állomásra. Ott meglepően látta, hogy a Schüle nevezetű mozdonyvezetőt vérző lábbal vették le a masináról, mert a románok rálőttek a vonatra. A határról azonban visszahozta a szerelvényt. Közben itt-ott már lövöldöztek is mindkét oldalról a hegyekről. Édesapám riadtan jött és riasztotta a családot, menekülni kell!”32 A határ mentén élők tudtak a románok mozgósításáról, mert a román hadsereg egységeit még 1916 nyarán a Kárpátok térségébe csoportosították. „Az Erdélyre támadó román erők, az általános tartalékcsapatokkal együtt a fegyveres erők létszámának 75 %-át tették ki. Az Erdélybe behatoló erők tényleges összlétszáma 420 324 fő volt. Az Averescu tábornok vezette 3. hadsereg (az összes erők 25 %-a, 6 gyaloghadosztály és lovasdandár) a Quadrilaterálban (Dél-Dobrudzsa), a bolgár határnál állt, az Erdélybe támadó csapatok hátát védve a 3. bolgár hadseregtől, majd a Mackensen német tábornagy által vezetett német-bolgár erőktől”.33 _________A CSÍKSZEREDÁI PLÉBÁNIA ELETE A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT 29 FREEDMAN, Benjamin, Washingtoni beszéde 1961-ben, a Kansas Archivist Service által az Interneten is közzétett angol nyelvű szöveget fordította Drábik János. http:/ / tanulas.network.hu/blog/ tanulas_klub_hirei/tortenelem-benjamin-freedman-washingtoni-beszede (Letöltve 2013. júl. 21.) 30 Raff a Y 1990, 31. 31 Nagy 2001,34. 32 Jakab 2000,10-11. 33 A román hadüzenet idején a 4 hadseregbe szervezett hadosztályok az alábbi módon helyezkedtek el: Észak- Moldvában, a Bukovinában álló 9. orosz hadseregtől délre a Prezan tábornok parancsnoksága alatt álló román 4. (vagy Északi) hadsereg állt. Három gyaloghadosztályt és egy lovasdandárt foglalt magában. Csapatai a tölgyesi, békási, gyimesi, űzi és ojtozi szorosokban állottak. Ettől délre, Sinaia, Focşani térségében helyezkedett el a Grainiceanu tábornok vezette 2. hadsereg, amely 6 gyaloghadosztályból és 4 lovasdandárból állt. E hadsereg éleivel a bodzái, tömösi és törcsvári szorosoknak fordult. A Culcer tábornok vezette 1. hadsereg (6 gyaloghadosztály és 3 lovasdandár) Nagyszebentől, Fogarastól délre, a határ másik oldalán állt, ékeivel a vöröstoronyi és szurdoki szorosokban. Egy hadosztályt a Duna völgyébe, Orsovával szemben helyeztek el. Ld.: Raffay 2010, 179-184. A román támadást nyomban elítélte Vasile Mangra érsek, loan I. Papp aradi, Miron Cristea karánsebesi püspökök a magyarországi és erdélyi ortodox hívekhez írt Körlevélben: „Románia - spre marea noastră durere - a călcat făgăduială de credinţă, a rupt peceţiile 135
