Salló Szilárd (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 10. (Csíkszereda, 2014)
Történelem - Bicsok Zoltán: „…Székük háza nagy résziben fel vagyon építve” Források a csíksomlyói pretórium építéstörténetéhez (1825–1845)
nyíltak a számadásban számokkal jelölt, 1845-ben még bizonyára rendeltetés nélküli szobák. Az emeleti rész mindkét végén árnyékszék volt kialakítva. ______________SZÉKÜNK HÁZA NAGY RÉSZIBEN FEL VAGYON ÉPÍTVE”... ezen széktől tán ki sem telhető költség kivántatván az épület elvégzésére...” - az építkezések költségei és a helyi communitások szerepvállalása Amint azt fennebb láttuk, Balási József építtető főbiztos 1827-ben papírra vetett eredeti elképzeléseiben - nem számítva az ingyen megszerezhető építőanyagokat és munkaerőt - az építkezések összköltségét több mint 20 ezer konvenciós forintra taksálta. Ha figyelembe vesszük, hogy milyen hosszan elhúzódott az építkezés, és ez elsősorban a gyengén csordogáló pénzforrásoknak volt betudható, akkor érthető, hogy a szék vezetése igyekezett minél inkább a helyben megszerezhető, ingyen biztosítható erőforrásokra támaszkodni, bár ennek is megvolt a maga kockázata. Mivel a beszállított anyag minősége gyakran elmaradt az elvárt minőségtől, a falvakra leosztott napszám biztosítása pedig bizonytalan és esetleges volt, Balási nem egy esetben arra kényszerült, hogy büntetéssel fenyegesse a falvak elöljáróit.67 Ezzel együtt, Csíkszék jövendőbeli székházának felépítésében elévülhetetlen érdemei voltak a szék, de különösen Al- és Felesik falvainak, hiszen amint Balási egyik jelentésében is fogalmaz „az adózás terhe alatt nyögő közlakosok [...] a szükséghez képest gyalog és vonómarháikkal, minden fizetés nélkül dolgoznak. '*8 69 Az ún. dologszer mértékéről Sándor Mihály főkirálybíró egyik 1828-ban kelt és az I. székely gyalogezred parancsnokságához intézett átirata alapján alkothatunk fogalmat: „[...] az adózó nép is, míg a munka tart esztendőnként két, sőt három rendben is marhával két napot, gyalog pedig ugyanannyiszer három-három napot kéntelenittetik a munkában eltölteni.>>69 A nagy sürgés-forgást jól érzékelteti csíkszentimrei Antal Dániel alcsíki ülnök 1826 tavaszán kelt jelentése: „Mü szinte két nap dolgoztunk, mégis csak keveset cepimus,70 71 [...] egy része a bánya keresésire vagyon máig is, [...] mégis meg nem tanáltatott, az agyag is nem jó lévén a sikállásra, a jobbat hordja ma Zsögöt, Taplotza, Várdotfalva és Csobotfalva, mü a más részt ma síkitunk 25 köböl mész béoltása után, a 3-ik része a fákot faragják, a felcsikiak hozzák a 6-7 öles léceket, Madarasról most 12 órakor kapék 144 szál fedni való deszkát.5,71 Arra is volt példa, hogy egy falu testületileg kért felmentést (pontosabban egy heti haladékot) a Pretórium építésénél ledolgozandó napszámok ügyében: 1827 októberében a csicsóiak az éppen esedékes káposztavágásra hivatkozva intéztek kérelmet a főkirálybíróhoz. Sándor Mihály válasza egyértelmű volt: „Azon repartitió, mely mind a két Csikra nézve tétetett, az instánsok káposztája miatt zavarba nem hozattatik, végbe mehet csakugyan a káposztavágás is, lévén mindenik kérelmesnek vagy felesége, vagy gyermeke, kik aztat végbe vigyék. ”72 67 Balási József 1831. október 21-én kelt, Sándor Mihály főkirálybíróhoz küldött jelentése. „... a Felcsiki bírákot ma regveire Somlyóra parancsoltam volt, s a parancsolatot teljesittő hívebbek meg is jelenvén haza bocsáttattak, s akinek restantiariussa tanáltatott, mind márkásnak, mind gyalogszeresnek, az hétfőre való eléállitta- tása meghagyatott, de azok, akiknek felesebb a restantiariussai, úgymint a Szent Domokosi, Dánfalvi, Madarasi, Madéfalvi és Szent Miklósi meg sem jelentenek, [...] midőn én Kászonból akármikor is fel tudok jönni, ők előttem megjelenni elmúlatták, arra kérem a méltóságos főkirálybíró urat, méltóztassék őköt hétfőn regveire minden restantiariusaikkal együtt hathatóson eléparancsolni, és hogy itten őköt az engedetlenségért Antal Dániel úr okvetetlenül megpálcáztatni mindenikre nézve jóváhagyni, mivel különben a munka által az engedelmesek nagyon terhelődnek, a szófogadatlanok pedig aztot egészen elkerülnék. ” - Rnlhmh, F 27 Csíkszék levéltára - Iratok, CCIII/55. 3-4. lap. 68 RNLHMH, F 27 Csíkszék levéltára - Iratok, CXCIII/35. 1. lap. 69 RNLHMH, F 27 Csíkszék levéltára - Iratok, CXCIII/35. 8. lap. 70 Utalás a csodálatos halfogás bibliai történetére: „Praeceptor, per totam noctem laborantes, nihil cepimus.” (Mester, egész éjjel fáradoztunk, és semmit sem fogtunk.) 71 RNLHMH, F 62 Kászonszék levéltára, 17. 1. lap. 72 RNLHMH, F 27 Csíkszék levéltára - Iratok, CXCI/22. 1. lap. 105
