Salló Szilárd (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 10. (Csíkszereda, 2014)
Történelem - Bicsok Zoltán: „…Székük háza nagy résziben fel vagyon építve” Források a csíksomlyói pretórium építéstörténetéhez (1825–1845)
BICSOK ZOLTÁN számadásban az itteni helyiségek számokkal jelölt szobákként szerepelnek.64 Egy másik fontos eltérés az eredeti elképzelés és a megvalósult épület között úgyszintén a déli szárny szerkezetében érzékelhető: míg a kezdeti terveken a szárny középtengelyében kialakított belső folyosóról nyíltak volna a kétoldalt kialakított börtöncellák, addig a kőművesmunkák számadása a földszinten és az emeleten is udvar felőli folyosót sejtet, amelyről bal oldalon nyílnak a földszinti cellák és az emeleti, bizonytalan rendeltetésű szobák. De lássuk az épület beosztását úgy, ahogy azt a Bálint Imre kőművesmester utólag, 1845-ben készült számadásai sejtetik, követve a helyiségek általa vázolt sorrendjét. Mint írja, „a kapun béjó'vén, jobbra letérőleg a pincékhez” négy alagsori helyiség húzódott, melyeket a tömlöctartó, az ajtónálló, Balási József főkirálybíró, illetve Endes Miklós alcsíki alkirálybíró használtak, továbbá említés történik egy bizonytalan rendeltetésű alsó házról is az „utca mentiben” (valószínűleg a keleti és északi szárnyak találkozásánál). A kaputól balra további három pincéről esik szó, melyeket a szék jegyzője, orvosa, illetve sebésze használnak. Az északi épületszárny alatt négy, ekkor még vélhetően használaton kívül álló pince sorakozott, legalábbis ezek rendeltetéséről nem történik említés. A déli, de részben a keleti épületszárny alatt is, „alsó tömlöcöket” és azokhoz tartozó árnyékszéket említ a számadás, összesen 12 helyiséget, melyek közül a „templom alatti tömlöc" különösen nagy lehetett, hiszen ez esetben a boltozandó és vakolandó felület többszörös volt a többi, átlagos méretű cellákéhoz képest. Az épület földszintjén, az „utca melletti” (északi) szárny végén volt egy árnyékszék, majd a különféle lakóhelyiségek sorakoztak: az első szobában laktak Endes Miklós gyermekei (ekkoriban csíksomlyói gimnazisták), majd két tömlöctartói szoba következett egy kamrával, továbbá három (al)királybírói szoba, egy konyhával és kamrával (alighanem az altiszti lakás nagyobb része már a keleti szárnyban lehetett), illetve egy nagy konyha, és az ajtónálló két szobája (ez utóbbi már a kapuépület, illetve a lépcsőház szomszédságában). A kaputól balra, a keleti épületszárny földszintjén a hivatali helyiségek sorakoztak: a „tiszti gyűlés háza”, egy bizonyos iroda, két levéltári helyiség, és egy ismeretlen rendeltetésű szoba (esetleg iktató), majd a szárny végében a kétszintes kápolna. Ez utóbbi két szintet elfoglaló helyiségként szerepelt az eredeti tervekben, és hogy valóban kétszintesnek is épült arra több utalás is található: az ablakos munkákról készült számadásban „a templom felső ablakai”, azaz három nagy üvegtábla költségeiről esik szó, a beszerzendő érckályhák ügyében készült kimutatás pedig „a tömleckápolna melletti”, emeleti helyiséget említi.65 66 Igen érdekes részleteket tartalmaz Csató Antal albiztos jelentése, amely azt sejteti, hogy a kápolna felső szintje (tulajdonképpen a karzat) mellvédes kialakítású lehetett: „A gerendákot a templomban mind a felső és alsó részibe bérakattam, s a garádics is készen vagyon. A könyöklők szombatra készen fognak lenni.’*’*’ Bálint Imre számadásához és az épület szerkezetéhez visszatérve, a déli szárny földszintje teljes egészében a széki büntetés-végrehajtás részére volt kialakítva: a hajdúk házát követően, a folyosóról balra nyílt nyolc börtöncella, a szárny végében pedig itt is árnyékszék húzódott, az elítéltek és fogvatartóik részére. Az emeleti részen, az északi szárny nyugati végéből indulva, újabb lakóhelyiségeket találunk: három (al)királybírói szobát, majd a főkirálybíró nyolc helyiségből álló lakosztályát (nappali szoba, „írószoba”, kisebédlő, nagyebédlő, hálószoba, „végső szoba”, konyha, kamra), melynek jó néhány helyisége már a keleti szárnyban húzódhatott. A keleti szárny emeleti részén hivatali és lakóhelyiségek következtek, vegyesen: a széki közgyűlés terme (az ún. nagy szála) és a derékszék terme, a szoba-konyhás jegyzői lak, illetve az iktató (az ún. dictatura). A déli szárny emeleti részén, a földszinti beosztást követve, itt is balra - egy, vélhetően az udvar felől húzódó - folyosóról 64 Rnlhmh, F 27 Csíkszék levéltára - Iratok, CCLVI/29. 1-2. lap. Lásd a Függelékben a 13. számú iratot. 65 RNLHMH, F 27 Csíkszék levéltára - Iratok, CCXLV/164. 1. lap; CCXXXVII/52. 2. lap. 66 RNLHMH, F 27 Csíkszék levéltára - Iratok, CCXXXVII/52. 1. lap. 104
