Botár István et al. (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 9. (Csíkszereda, 2013)
Néprajz - Szőcsné Gazda Enikő: Egy népművészeti felmérés tanulságai. Az 1930–60 közti csíkmenasági kutatóutak
SZŐCSNÉ GAZDA ENIKŐ A csoport tagjai főleg népművészeti dolgokkal foglalkoztak. Balaskó Nándor a mult évben megkezdett faragott tárgyi emlékek gyűjtését folytatta és az itteni „ka/’-nak nevezett faragott ládaszerü bútordarab készítési helyének és idejének meghatározására törekedet. Ezt a célját azonban nem érte el, sem az Írásbeli emlékek, sem a tárgyi emlékek nem szolgáltattak biztos adatot. Nagyobb sikerrel járt a tárgyi emlékek gyűjtése. Hervay Zoltán a női viselet gyűjtését egészítette ki. Jagamos János a Zeneművészeti Főiskola hallgatója, most első ízben végzett kutató munkát Menaságon. A régi népdal kultúrának emlékeit, illetőleg az egyes dalok változatait kottázta le. Munkáját nagyon megnehezítette az a körülmény, hogy nem volt Fonográf. Szorgalmas és kitartó munkájának mindazonáltal meg volt az eredménye, mert minden nehézség - a legnagyobb dologidőben voltunk lenn - ellenére is sikerült mintegy 70 népdalt illetve népdal változatot feljegyeznie. Szőts Vilmos a mult évben agyagtárgyak, nevezetesen bokályok és kályhacsempék gyűjtésével foglalkozott. A feltalálható összes típusok felgyüjtése mellett őt is, akárcsak Balaskót az eredet és az elterjedés idejének kérdése foglalkoztatta. Eredményt azonban ezen a téren ő sem ért el. Gyűjteményét azonban sikerült azonban86 néhány mult évben még nem ismert típussal gazdagítania. A kályhacsempék gyűjtése, helyesebben elterjedési idejüknek meghatározása közben reáterelődött Szőts Vilmos figyelme a kályhák, illetve a kemencék formai alakulásának kérdésére. Számos rajzot készített az egyes típusokról. U. Kerékgyártó Adrienne az élelmezés vezetése mellett a női és férfi viselet adatainak kiegészítését és a szövéssel kapcsolatos kérdések gyűjtését vállalta el. Dr. Újvári Béla a csoport-vezetői teendők mellett a mult évben megkezdett régi iratok átnézését folytatta azzal a céllal, hogy a népművészet különböző irányú tárgyi kutatásai mellett az idevonatkozó írásbeli emlékeket is feltárja. Budapest, 1942. November hó. Újvári Béla s. k. (EA 8110. K. Kovács Péter gyűjtő: Amit a csikmenasági Táj- s Népkutató táborról tudunk. 15-16. Old.) Irodalom Bartha Ákos, Egyetemi falukutatás a két világháború között Debrecenben, IN gerundium, lib. unideb. hu/megjel.php?cikk_id=Uvegleges=ok. Bátky Zsigmond, Magyar tűzhelyek és háztípusok, IN Néprajzi Értesítő, 22, 3-4, 113-137. Gaál Károly, A csikmenasági pásztorok fafaragása, Kálót Kiadás, Budapest. Gazda Klára; Haáz Sándor, Székelyek ünneplőben, Színek és formák a székelyföldi népviseletben, Planétás, Budapest. Gönyey, Sándor, Kucsma, süveg és kalap, IN A Hagyomány Szava, 5, 3, 4-6. Huszka József, A székely báz, Budapest. Kardalus János, Székely festett bútorok, Néprajzi Múzeum, Budapest. (Magyar Népművészet XXIII) Kertész K. Róbert; Sváb Gyula, A magyar parasztház /-//, Pátria, Budapest. Kémenes Mónika, Kályhacsempék Csík-, Gyergyó- és Kászonszékből 14-18. század, Entz Géza Művelődéstörténeti Alapítvány, Kolozsvár. Kolossá Tibor, A csikmenasági betlehemes játék, IN A Hagyomány Szava, 4, 12, 3-7. Kós Károly, Népi kandallók és kályhacsempék az erdélyi magyarság körében, IN Uő, Népélet és néphagyomány, Bukarest, 134-190. Kós Károly, dr.; Szentimrei Judit; Nagy Jenő, Kászoni székely népművészet, Kriterion, Bukarest. 86 Véletlenül kétszer ismétlődik ez a szó. Bartha é. n. BÁTKY 1930 Gaál 1944 Gazda, Haáz 1998 Gönyey 1944 Huszka 1895 Kardalus 1995 Kertész, Sváb 1908 KÉMENES 2005 Kolossá 1943 KÓS 1972 KÓS ET AL. 1972 412
