Botár István et al. (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 9. (Csíkszereda, 2013)
Történelem - Bicsok Zoltán: „…Csik Somlyóra Praetoriális ház építendő…” Források a csíksomlyói Székház építésének (elő)történetéhez (1790–1825)
elvileg támogatta a székház Csíkszeredában való felépítését,54 a szék mégsem fogadta el a felajánlott telket, és az építkezések újfent elnapolódtak. Tisztázásra vár, hogy milyen akadály léphetett fel, elfogadhatatlan volt-e a szék vezetése számára a szándéknyilatkozat valamely eleme, vagy inkább anyagi okai voltak az építkezés elvetésének. Az sem ismert, hogy mi lett a sorsa az alcsíki rendek Csedő Lászlóhoz terjesztett panaszlevelének: közbenjárt-e a főkormányszéki tanácsos az alcsíkiak érdekében, és ha igen, mennyi szerepe volt a döntés meghozatalában, amely végül mégiscsak megszületett. Mivel egy közvetett forrás utal rá, csak feltételezni lehet, hogy a végleges elhatározás 1808-ban született meg, legalábbis egy 1808. június 2-án kelt főkirálybírói utasítás azzal a feladattal bízza meg Ugrai Lászlót, Udvarhely és Csík székek közös geometráját, hogy jöjjön Csíkba és készítse el az építendő székház helyszínrajzát, illetve a munkálatok költségvetését, „... a Felséges Királyi Főigazgató Tanács közelebbi kegyelmes rendelése szerént Csik Somlyóra Praetoriális Ház építendő lévén... ”.55 1808 nyarán tehát véglegessé vált, hogy a pretórium Csíksomlyón épül fel. Helyszínrajzról és számvetésről lévén szó az utasításban, ekkor már lennie kellett egy, az építkezésekre alkalmasnak vélt területnek, de források hiányában annak holléte egyelőre nem ismert. 1809 januárjából még arról értesülünk, hogy Kovács Gergely alcsíki alkirálybíró az épület tervrajzát sürgeti Ugrai mérnöknél,56 aztán hosszú ideig semmi fejlemény. Valami miatt a folyamat ismét elakadt, és ahogy az eddig is történt, ilyenkor az ügy hosszú évekre feneklett meg. Öt évvel későbbről, 1814-ből van újabb értesülés a székház ügyéről: a már említett csíktaplocai Lázár Ferenc felcsíki alkirálybíró arra kap meghatalmazást a szék tisztségétől, hogy „... akár a Csik Somlyai tisztelendő Convent elöljáróival, akár pedig más privátussal is a kívánt helynek megszerzése tárgyában alkudozásra lépjék...”.1’7 Ekkorra már világos lehetett a széki vezetés számára, hogy az épülő kegytemplom környezetében kívánják a Pretóriumot felépíteni, ezért is jöhetett szóba a ferences kolostor, mint potenciális üzletfél. Hogy miért nem jött létre ekkor a vásár, nem tudni. Talán nem voltak eladó telkek, vagy keveset ígért a vásárló, esetleg a jobb ár reményében halogatták az üzletkötést a Somlyói birtokosok, vagy csak egyszerűen a Főkormányszék nem adott pénzt (elég ha csak a Gubernium 1801-ben kelt leiratának tartalmára gondolunk, amikor a szépvízi telekvásárlás meghiúsult). Minden esetre a Székház telkének megvételére még további több mint tíz évet kellett várni. _____________________„■■■ CSIK SOMLYÓRA PRAE TORI ALIS HAZ ÉPÍTENDŐ...” „Ezen Praetoriális Ház építése alá kiszakasztandó helyről...” Talán nem járok messze a valóságtól, amikor azt feltételezem, hogy az objektív tényezők mellett - úm. a központi hatalom prioritáslistáján való előrelépés, illetve a szükséges anyagi fedezet kiutalása - a Pretórium ügyének az adott új lendületet, hogy a széki közgyűlés kászonimpéri Balási József kászoni alkirálybírót nevezte ki építtető főbiztossá. Balási első alkalommal 1825-ben, a telekvásárlás kapcsán tűnik fel a Pretóriummal összefüggésben, de az 1828-1841 között zajló munkálatok elválaszthatatlanok a személyétől, még akkor is, ha időközönként nem ő, hanem személyes megbízottai felügyelik a munkálatokat, hiszen őt bírói hivatala Marosvásárhelyre, a Királyi Táblára szólította (éppen 1828-tól kezdődően). 1825. február 26-án tehát, nemes Salamon József ülnök várdotfalvi lakóházánál Balási József, mint Csíkszék megbízottja és vásárló kötött szerződést hét várdotfalvi és csobotfalvi gazdával, akik „...a Csik Várdothfalvi Alsó forduló határban, a Klastrom előtt való lábban, a Kápolna58 háta megett”, a 54 ROLHMH, F 27 Csíkszék levéltára - Iratok, LXXV/33. 1. lap. 55 ROLHMH, F 27 Csíkszék levéltára - Iratok, C/67. irat, 1. lap. Ld. a Függelék 21. számú iratát. 56 ROLHMH, F 27 Csíkszék levéltára - Iratok, CIII/64. irat, 1. lap. Ld. a Függelék 22. számú iratát. 57 ROLHMH, F 27 Csíkszék levéltára - Főkirálybírói iratok, V/E. 265-1814., 1. lap. Ld. a Függelék 23. számú iratát. 58 Az eredetileg a kegytemplom homlokzatával szemközt, a későbbi Székház főbejárata közelében álló Nepomuki Szent János-kápolnáról van szó, amelyet 1830-ban éppen azért bontottak le és építettek újjá a rendházzal szemben, hogy ne akadályozza a pretóriumba való bejárást. - BOROS 1994, 132. 125
