Botár István et al. (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 9. (Csíkszereda, 2013)
Régészet - Puskás József: Régészeti adatok Csíkkozmás történetéhez (Hargita megye)
PUSKÁS JÓZSEF Ennek kialakulásában valószínűleg nagy szerepe lehetett a vidék természeti kincseinek (gazdag ásványvíz források, réz- és vaslelőhelyek, hatalmas mennyiségű faanyag). A régészeti felügyelet során végzett feltárások egyik, talán legérdekesebb lelete a Félfalu utca ban feltárt népvándorláskori (Marosszentanna-Cserneakhov kultúra) edényégető kemence. A belőle származó szegényes leletanyag, főleg kerámia, több edénytípust képvisel. Ilyenek a nagy méretű tárolóedényekhez kapcsolható töredékek (9. tábla/3, 6), amelyeket egyenes- és hullámvonal- kötegekkel díszítettek, hasonlóan a Csíkszentsimonról (Sánsimion),84 85 Fiatfalváról (Filiaş),86 Székelyudvarhelyről (Odorheiu Secuiesc),87 Fázárfalváról (Lăzarea)88 vagy a moldvai Siviţârol89 ismert darabokhoz. A bikónikus tálak elterjedése viszonylag gyakori a kultúrában, nagy számban kerülnek elő sírokból .90 A kemence betöltéséből néhány kézzel készült, kisebb edény töredéke is előkerült. A kultúra népessége a fazekas korong technikája mellett jelentős mértékben készítette edényeit egyszerűen kézzel, fazekas korong nélkül. Ezek az edények minőségben alul maradnak a fejlettebb technikával készültekkel szemben, számuk is jóval kevesebb például a temetkezéseken belül.91 A feltárt kemence a kör alakú, két kamrás csoportba sorolható, az edényégető kemencék egy fejlett változatába. Itt a tűzteret és az égető kamrát egy rostély választja el, amely egyenletes égetést biztosít az edényeknek.92 Ezt szalmával és homokkal kevert agyagból alakították ki, színe utal a kemencében égetett edények színére (esetünkben vörös kerámiával kell számolnunk).93 A tűzteret egy függőleges fal két részre osztotta, amelynek a rács megtartásában volt szerepe. A tűztérnek két nyílása volt,a melyet kövekből alakítottak ki. A munka gödröt sajnos nem sikerült azonosítani, valószínűleg a szomszédos telken húzódik. Hasonló kemencéket tártak fel Sepsiszentgyörgy (Sfántu Gheorghe) határában,94 Bögözön (Mugeni),95 Székelyudvarhelyen96 vagy a moldvai Bárladon és Zorleniben településen.97 Ugyancsak a Félfalu utca ban, a kemencétől mintegy 80 m-re egy, valószínűleg tárológödört sikerült feltárni. A belőle előkerült állatcsont, kerámia, patics és salaktömb arra utal, hogy felhagyása után szemetes gödörként használták. A rétegződés fokozatos feltöltődésre utal. A kerámia alapján használata ugyancsak a Kr. u. III-IV. századra tehető. A kézzel készített, durva felületű, kihajló szájú fazekakhoz (8. tábla/1, 3) hasonlóak kerültek elő a csíkjenőfalvi (Ineu) és csíkszentimrei (Sántimbru),98 a fiatfalvi,99 a sepsiszentgyörgyi100 és a székelyudvarhelyi101 ásatások során. A finom kerámia csoportba tartoznak azok a töredékek, amelyek valószínűleg egy tálból 84 Rep-Harghita 2000, 278. 85 botár 2011/a, 13. Tábla/3. 86 Körösfői 2011,154,20. Tábla/3. 87 KÖRÖSFŐI ET AL. 2010, 29/24. 88 GogâlTAN ET AL. 2012, Planşa 3/2. 89 Brudiu 1970, 524/Fig. 15, 525/Fig. 26. 90 Párhuzamokért lásd: DlACONU 1965, 230, Planşa LXXX/3, 232, Planşa LXXXII/6 etc.; PÁLADÉ 2004, 575, Fig. 220/1; ŞOVAN 2009, Planşa 88/40, Planşa 100/3. 91 DlACONU 1965, 72; BLOŞIU 1975, 227; NiCU, ŢAU 1980, 386; ŢAU, NICU 1983, 420; ŢAU, NiCU 1986, 172; ŞOVAN 2009, 165-176. A településekre vonatkozó adatot nem sikerült találnom az általam ismén bibliográfiában. 92 AlaibA 2008, 56. 93 UO., 52. 94 Székely 1969,42. 95 FERENCZI, FERENCZI 1976, 240-241; KÖRÖSFŐI 2011, 105-106. 96 SÓFALVI ET AL. 2009, 321, Fig. 3/3. 97 Alaiba 2008, 126-133. 98 BOTÁR 2011/a, 28, 4. tábla/5, 7. tábla/2, 8. tábla/6, 8, 11-12. 99 KÖRÖSFŐI 2011, 152, 18. tábla/1, 10. 100 SZÉKELY 1969, Planşa XIII/2. 101 Körösfői et al. 2010,36, nr. 39. 72
