Botár István et al. (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 9. (Csíkszereda, 2013)

Régészet - Puskás József: Régészeti adatok Csíkkozmás történetéhez (Hargita megye)

4) Gyors fazekaskorongon készült, lekerekített peremű, enyhén kihajló szájú tál peremöredéke. Anyaga finom szemcséjű homokkal soványított agyag. Égetése sárgás-szürke, felülete fényezett, törésfelülete rétegzett. Diszítetlen. Méretei: pá: 25,6 cm; há: 25 cm11 (9. tábla/1).

5) Talpgyűrűs tál fenéktöredéke. Anyaga finom szemcséjű homokkal soványított agyag. Égetése sárgás-szürke, felülete fényezett, törésfelülete rétegzett. Diszítetlen. Méretei: fá: 8 cm. Valószínűleg a 4) pontnál tárgyalt tálhoz tartozott (9. tábla/2).

A továbbiakban bemutatott leletanyagagok a 2013-as felügyelet alkalmával végzett terepbejárásokból származnak. A leletanyag a CsSzM gyűjteményében található.

RÉGÉSZETI ADATOK CSÍKKOZMÁS TÖRTÉNETÉHEZ (HARGITA MEGYE)

l. Egeres-völgy

A délről befolyó Nyerges - patak jobb oldali partmagaslatán, a római-katolikus templomtól kb. 3,2 km-re dél-keletre, az erdő alatt helyezkedik el az Egeres-völgy nevű határrész, ahol a kozmási Csillag-család egyik telke fekszik (10. tábla/1-2.). 2013 tavaszán az enyhén emelkedő oldalon egy halastónak és egyéb épületnek ástak alapot (11. tábla/1.). A földmunkák során Csillag Ottó, a helyi iskola igazgatója nagy mennyiségű kerámiát gyűjtött össze, amelyet rendelkezésemre bocsátott.12 Később a helyszínre kiszállva újabb kerámiaanyagot gyűjtöttem és rétegtani megfigyeléseket végeztem, már amennyire ez lehetséges volt.13 Eszerint a humuszréteg alatt egy bronzkori, allatta pedig egy neolitikus kultúrréteg húzódott (a két korszak már a korábban begyűjtött anyagból is kitűnt). A tó gödrétől északra, 5-6 m-re, egy kb. 2x2 m-es száraz kutat ástak, legmélyebb pontja 1

m. Itt a kb. 40-45 cm vastag humuszréteg alatt egy 25 cm vastag sárga agyagos réteg következett, alatta a bronzkori kultúra rétegével. Ennek vastagsága, valamint, hogy a neolitikus réteg itt húzo- dik-e nem volt megállapítható a gödör kis mélysége miatt, de a megtelepedési réteg legalább 30 cm. A sárga agyagréteg egy földcsuszamlás során kerülhetett jelenlegi helyére (11. tábla/2). A száraz

kúttól északra, néhány méterre egy épület alapozási árkát ásták ki. Ebben nem figyelhető meg semmiféle rétegződés, azonban az kidobott földből és az árok észak-keleti sarkából sok bronzkori kerámia, köztük néhány jellegzetes díszítésű is napvilágra került.

Neolitikum

1) Kihajló szájú, lekerekített peremű fazék töredéke. Anyaga finom szemcséjű homokkal és pelyvával soványított agyag. Kívül vörös, belül sötét szürke égetésű, érdes tapintású. A válltól lefele az edény egész felületét sűrű becsípkedés díszíti. Méret: pá: 20 cm, há: 23,4 cm (12. tábla/1).

2) Csőtalpas edény töredéke. Anyaga finom szemcséjű homokkal és pelyvával soványított agyag. Külső és belső felülete világos barna, törésprofiljában sötét szürke sáv húzódik. Diszítetlen. Méret: fá: 9 cm (12. tábla/2).

3) Finom szemcséjű homokkal és pelyvával soványított agyagból készült edény oldaltöredéke. Külső felülete világos barna, a belső szürke, durva tapintású, törésprofilja rétegzett. Kívül ferdén bekarcolt vonalak sorakoznak (12. tábla/3).

4) Lekerekített peremű, ívelt falú edény töredéke. Anyaga finom szemcséjű homokkal és pelyvával soványított agyag. Kívül-belül barnára égett, törésprofilja rétegződést mutat, felülete érdes tapintású, diszítetlen. Méret: pá: 25 cm (12. tábla/4).

11 A táblán látható két töredék leírása teljesen megegyezik és nagyon valószínű, hogy ugyanabból az edényből származnak, ezért nem láttam értelmét külön-külön bemutatni őket.

12 Szívességét ezúton köszönöm.

13 Ehhez csupán a halastavat ásták elég mélyre.

63