Botár István et al. (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 9. (Csíkszereda, 2013)
Néprajz - Tódor Enikő: A lakodalmi étrend alakulása Homoródalmáson 1923 és 2013 között
A LAKODALMI ÉTREND ALAKULÁSA HOMORÓDALMÁSON1923 ÉS 2013 KÖZÖTT can-negyvenen lehettek. Szombaton, az esketés után (ahol csak a tanúk voltak jelen) ment az új pár a tanúkkal a vőlegény családjához, a vőlegény rokonsága ott várta őket. Az ünnepi ebédet a vőlegény nagynénje főzte, aki a család felkérésére, szívességből segített. Töltött paprika volt a főétel, utána kemencében sütött diós és cukros kalács. Másnap, vasárnap a templomban megtörtént az új pár „beültetése”. A legények és a leányok ugyanis templomozáskor a két egymással szemben lévő karban ültek, míg a házas emberek és asszonyok a földszinti padokban. Külön a férfiak, külön az asszonyok úgy, hogy az asszonyok feletti karban voltak a legények, a férfiak felettiben a lányok. A házasoknak családi helyük volt, mód szerint rendeződve, aminek alapja a templom valamikori építéséhez történt hozzájárulásuk mértéke volt. A férj rokonai (általában valamelyik nagynéni, nagybácsi) tehát oda ültették a fiatalokat a templomban a maguk padjába, ahol azután a helyük volt, külön-külön a férfiak és az asszonyok között. Templomozás után az ifjú pár a férj szüleivel és testvérével a fiatalasszony szüleinél ebédelt az ő rokonaival (a szülők testvéreivel és azok gyerekeivel). Az ebéd húsleves volt, amit „sóbafőtt”, pityóka, paradicsommártás követett, végezetül pedig kalács. Bolti szeszből vegyített köményes pálinkát ittak és bort, amit ugyan csak a boltban vettek. Abban az időben is voltak már nagyobb lakodalmak, a lakodalom mérete aszerint változott, hogy ki milyen módban volt, vagy mennyire tartotta fontosnak a nagy lakodalmat, mint státuszszimbólumot. S. E. ugyancsak 1958-ban ment férjhez. Nekik több mint százfős nagy lakodalmuk volt. Itt a lakodalomra disznót és majorságot vágtak, marhahúst vásároltak a helyi mészárszékben, mert ekkor már volt mészárszék a faluban. A meghívottak egy-egy tyúkot és „léhezvalót” (zsírt, tojást, cukrot, lisztet, murkot, petrezselymet, zöldséget) vittek. Aki nem adott tyúkot, az „húspénzt” adott, ami általában egy kiló hús ára volt. A húsleves majorságból és marhahúsból készült, a disznóhúsból a sültet és a töltött káposztát főzték. Abban az időben a vendégek még házilag készített tortát és egy üveg bort is vittek a lakodalomba. A bort a kocsmában vették, amit a kocs- máros általában a Küküllő mentéről hozatott. Otthon nem készítettek bort, hiszen ez nem bortermő vidék. Pálinkát is keveset főztek akkoriban. A lakodalomban köményes pálinkát és bort szolgáltak fel. A meghívott családok tortát vittek a lakodalomba. A tortát az asszonyok sütötték, piskótatésztával. A tortakrém vajból, kakaóból és cukorból készült Ebben az időben még élt a lakodalmi előkészületek hagyományos rendje. A nagycsalád a rokonok, szomszédok, barátok egy hétig dogoztak együtt az esküvő sikeres kimeneteléért. 1. kép. Tódor Albert és Bodor Vilma esküvői képe 1958-ban Homoródalmáson Az 1960-as évek 1966. március 26-án volt K. E. esküvője, az első olyan lakodalom Homoródalmáson, ami már nem csak házaknál zajlott. A legény családja az akkori, helybéli kultúrotthont bérelte ki a lakodalomra, több mint száz vendégük számára. A lányos ház vendégei ekkor még külön mulattak a leány szülőházánál. (A fordulat az 1970-es évek derekán következett be, amikor az új 423
