Botár István et al. (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 9. (Csíkszereda, 2013)
Néprajz - Szőcsné Gazda Enikő: Egy népművészeti felmérés tanulságai. Az 1930–60 közti csíkmenasági kutatóutak
_________EGY NEPMUVESZETIFELMERES TANULSÁGAI. AZ 1930-60 KÖZTI... debreceni egyetem földrajzprofesszoraként éppen a harmincas évek elején járta be a székelyföldi falvakat, és fennmaradt jegyzetfüzete dokumentálja, hogy alaposan megfigyelte a székely építkezés és lakberendezés sajátosságait, helyi jellemzőit.18 Vámszer Géza ezidőtájt már többször állt kapcsolatba a múzeummal, besegített a csíksomlyói népművészeti kiállítás rendezésébe, bizonyára emiatt és rendszeres terepkutatásai miatt esett rá az igazgatóság választása. Viski Károly erdélyi származású, Magyarországon élő professzorral a múzeum igazgatója levelezésben állott. Haáz Rezső székelyudvarhelyi festőművész néprajzi érdeklődése szintén ismert volt a múzeum vezetősége előtt.19 Nagy Jenő csíkszentmártoni jegyző, híres műgyűjtő elsősorban helyismerete és gazdasági ügyekben, adminisztrációban való jártassága miatt kapott szerepet. Roediger Lajos a múzeum Kovásznán élő munkatársa volt, akinek véleményére a szakszerű kászoni felmérései és tárgygyűjtései miatt voltak kíváncsiak. A sok kutatóval való tárgyalás mindenesetre utat nyitott Csíkmenaság alaposabb feltérképezése felé. Ez a munka viszont néhány esztendővel később valósult meg... A Teleki Pál Tudományos Intézet Táj- és Népkutató Osztályának felmérései, 1941-1943 A harmincas évek végén Teleki Pál közoktatásügyi miniszter kezdeményezése nyomán a falukutatások koordonálása céljából külön intézmény keletkezett. Az intézmény változó nevekkel és vezetőséggel, ám mindvégig változatlan feladatkörrel működött: az 1938-as kezdeményezés után 1939-ben a Györffy István vezette néprajzi tanszékhez kapcsolódott, Országos Táj- és Nép kutató Intézet néven, majd Györffy halála után Kádár László irányításával a gazdaságföldrajzi tanszékhez kötődött. 1941 őszétől nyerte el a címbeni megnevezését.20 Az Intézet különösen fontos célnak tekintette az egyetemisták és ifjú kutatók falufelméréseinek tudományos irányítását és anyagi támogatását. Csíkmenaság máig legalaposabb, legmélyebb népművészeti felméréseire is ennek az intézetnek a támogatásával és szakmai koordonálásával, 1941-1943 közt került sor. A negyvenes évektől meginduló csíkmenasági anyagikultúra-kutatások jelentősen kapcsolódtak a korábbi menasági felmérésekhez. Bár módszereikben követték a Bátky Zsigmondék által korábban publikált tanulmányokat, és nem teremtettek olyan újabb értelmezési paradigmákat, amelyek a kor nagy összegző köteteinek módszertanát jelentősen továbbfejlesztették volna - mégis nagyon fontosak a mai muzeologia számára. Értéküket növeli az alaposabb, elmélyültebb, hosszabb terepmunka, valamint a sokoldalúbb vizuális dokumentálás. Az ekkortájt fellendülő csíkmenasági kutatások főképpen abban különböztek a századeleji felmérésektől, hogy ezekben már több kutató vett részt, akiknek összehangolt munkája tágabb szociokulturális kontextusba helyezte a települést. A jórészt népművészetre fókuszáló felmérések egy település mélyfúrásán keresztül általános képet nyújtottak a székely népművészet múltjáról és a két háború közti átalakulási folyamatairól egyaránt, és olyan szegmensei lettek a Székelyföld néprajzi kutatásának, amelyeknek megismerése igen fontos - nem csupán a csíki térség helytörténete, de az egész magyar néprajztudomány és kultúrakutatás szempontjából. A Táj- és Népkutató Intézet kutatótáborai a 19. század végének - 20. század elejének azon néprajzi felméréseivel mutatnak szoros rokonságot, amelyeket a budapesti Mintarajztanoda diákjai folytattak, és amelyeknek célja a népművészet megismerésével együtt a nemzeti formanyelv elsajátítása volt.21 Az 1941-1943 közti menasági felmérés is minisztériumi támogatással jött létre, akárcsak azok: „E nyári munkát tiz tagú csoportunk, Bárdossy László akkori Miniszterelnök Úr támogatásával valósíthatta meg, a Táj- és Népkutató Intézet keretein belül végzett előtanulmányok 18 Debreceni Egyetemi Könyvtár Levéltára, MS 83/449-es jelzet. 19 Haáz ekkor már jelentős gyűjteménnyel rendelkezett, és szoros kapcsolatai voltak a Székely Nemzeti Múzeummal. 1929-ben tanulmányt adott a Székely Nemzeti Múzeum évfordulós kötetébe (HAÁZ 1929), és 1932-től kezdődően a szőttesmozgalom háromszéki irányításában is fontos szerepet szánt neki a múzeum. 20 Magyar Néprajzi Lexikon, Táj- és Népkutató Központ címszó. 21 E tanulmány keretében nem célunk a századeleji akció alaposabb ismertetése. E korai mozgalomhoz ld. TASNÁDI 2012. 401
