Botár István et al. (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 9. (Csíkszereda, 2013)
Régészet - Botár István: Középkori udvarházak Csíkban. I. Kutatási helyzetkép
A „Szereda vára” megjelölés magyarázata talán az lehet, hogy a Szereda lakosai ekkor mind Mikó Ferenc várépítő jobbágyai voltak, akik nyilván arra voltak kötelezve, hogy részt vegyenek a vár építésének munkálataiban. Maga a vár azonban Martonfalva területén, illetve határában állt, ami miatt 1635-ben per is indult a jogtalannak érzett birtok eltulajdonítása miatt.123 124 Martonfalva azonban nagy valószínűséggel nem csak egyik „tízese” volt Zsögödnek, hanem attól elkülönülten álló, önálló település lehetett még a 17. században is. Erre egyrészt a helynév -falva tagja, másrészt az összeírás hasonló helyzetű településének meghatározása is utal. 1641-ben a Mikó- vár felosztásakor a vár egyik részét így jellemzik: Martonfalva mellett Sögöd falva felől.m Sőt a jelek szerint a Mikó-vár éppen Martonfalva területéből kiszakított területre épült.125 A 17. században azonban már nem mindig volt egyértelmű Zsögöd és Martonfalva viszonya. A Mikó-vár körüli ügyekben említett martonfalvi emberek, az Abrahám-, László- és Páncélos-család férfitagjai, az 1602- es összeírásban Zsögödön voltak összeírva.126 A falut, neve említése nélkül ugyan, de Domokos Kázmér 1657-es összeírása is említi, ekkor ugyanis azt írja Szentlélekről mint plébániás faluról, hogy habet sub se 2 terras. Ezek egyike Súgód. 200 lélekkel, a „secunda” 25 család/150 lélekkel van feltüntetve.127 Tekintettel arra, hogy ekkor Fitod, mint Mindszent filiája önállóan szerepel (!), a második szentléleki filia nem lehet más, mint Martonfalva.128 A Mikó-vár sorsát az 1661-es ostrom pecsételte meg, Evlia Cselebi beszámolója szerint a várat és a „külvárost” felégették. Ennek fényében Cselebi, nyilvánvaló túlzásokat is tartalmazó beszámolója, mely szerint a vár és külvárosa ellen vezetett roham során „az északi szél erősen fújt... a lángok a várig menvén néhány helyen az is tüzet fogott. ... A vár és a város elpusztult” valós helyzetet örökített meg.129 Ebből adódik, hogy az 1750-ben Szereda város környékéről, idértve a Mikó-várat is, készített térképen Martonfalva nem jelenik meg, sőt az I. katonai felmérésen is csak halvány nyomok utalnak a házak helyeire. Darvas Lóránt 2000-es évek második felében a Mikó-vár felújításához kapcsolódóan több helyen is ásott a várban és a vár mellett, de ezek a kutatások egyelőre közöletlenek. Az ezek során napvilágra kerülő leletek egy része megtekinthető az úgynevezett vártörténeti kiállításon, közöttük több 16. századra (is) keltezhető edény is előkerült.130 Ezek alapján egyre valószínűbbnek tűnik, hogy a helyszínen a 16. század végén már állhatott egy udvarház, amit utóbb építettek át a 17. század elején négybástyás várrá. Ez az udvarház a Pókai családé lehetett, akiktől felesége révén jutott volna Mikó Ferenchez.131 Erről a korai udvarházról azonban jószerivel semmit sem tudunk. Vélhetően hozzá köthetőek az ismeretlen kontextusból előkerült „Mikó-vár” lelőhelyű későközépkori leletek, és a 16. század második felére keltezhető csempetöredékek.132 Ennek kapcsán azonban jelezni kell, hogy a vár területén, szomszédságában további objektumok is lappanganak. A vár északkeleti felén a külső, 18. századi védmű alatt két helyszínen is 16. századi házhelyek részletei (döngölt agyagpadlópadló, rajta sarkanytú, ledeszkázott verem) kerültek elő, de ezek feltárására érthetetlen okokból nem került sor a tereprendezési munkák során.133 Későbbi pereskedési iratok szerint a vár építésekor több helybéli lakó telkét megcsonkították. ___________KÖZÉPKORI UDVARHÁZAK CSÍKBANI. KUTATÁSI HELYZETKÉP 123 UO., 25-26. 124 Csáki 2011, 99. 125 SZŐCS 2005, 19., 28. 126 Ld. előző hivatkozások, illetve SzOkl ú.s. IV, 83. Itt hasonló helyzettel találkozunk, mint a boroszlói adatoknál, ahol későbbi összeírásokban a boroszlói személyek már a mindszenti listán szerepelnek. 127 Relationes 299. 128 Botár 201 l/b. 129 SZŐCS 2005, 39-40. 130 http://csikimuzeum.ro/kiallitasok.phpPl = hu&t = 2&id= 18. 131 BenkŐ 2012, 240-241. 132 KÉMENES 2005, 29. 133 DARVAS Lóránt közöletlen ásatása (2008.). 39
