Botár István et al. (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 9. (Csíkszereda, 2013)
Néprajz - Nagy Zsolt: A gyűjtögetéstől a nemesítésig. Népi gyümölcskultúra az egykori Csík vármegye (Al- és FElcsík, Gyergyó, Gyimes, Kászon) területén
NAGY ZSOLT környéki gyümölcsösökben gazdag az almafajták száma,240 azonban a továbbiakban egyetlen helyi fajtát sem írnak le a szerzők, ami nem csak az almákat, körtéket, szilvákat bemutató fejezetek esetében, hanem a VII. bogyós gyümölcsöket tárgyaló kötetnél is meglepő.241 Az államszocializmus idején a városközpontok átalakításakor a sugárutak és lakótelepek építése miatt eltüntették a háztáji kerteket és nagyobb gyümölcsösöket, amelyek a hosszú évszázadok óta kinemesített hagyományos tájfajták nagyrészét átmenthették volna a 21. századba. így pusztulnak el például Gyergyószentmiklóson a Testvériség sugárút, a Kultúrház és a Virág illetve Bucsin lakótelepek építése miatt a háztáji gyümölcsösök, s a városközpont átalakítása következtében az egykor méltán híres Orel Máté féle kert.242 A hagyományos gyümölcsfajták lelőhelyei ma az egykori Csík vármegye területén azok a vidékek lettek, amelyeket az államszocializmus „átalakítási gépezete” kikerült. Szani Zsolt a 2000-es évek elején Kászonaltízen és Kászonjakabfalván ezért dokumentálhatta még az Arany párma néven ismert Téli arany párment, a Piros édes almát, a Szeges párisi, a Nyakas körtét, a Méz vackort, a Méz körtét, a Félvackort és a Vérbelű körtét.243 Bár a kommunista diktatúra évtizedeit a gyergyói, csíki, gyimesi és kászoni falvak napjainkig sem heverték ki teljesen, a rendszerváltást követő átmeneti időszakban úgy tűnik ismételten fellendülőben van a tájjellegű, hagyományos fajtákra alapozó gyümölcstermesztő gazdálkodás, amelynek szép példája lehet a csíkborzsovai Tamás Péter háztáji gyümölcsöse (ld. 4. ábra) is. Összegzés helyett: záró gondolatok Julian Steward számára a környezet nem egyszerűen szimpla közeg volt, hanem életmódot meghatározó feltétel-együttes, amely adaptációs mintákat kínál és ezeket segítő normarendszert alakít ki. Csík vármegye területén a helyi feltételekhez, külső kihívásokhoz, sőt divatokhoz, igényekhez igazodva alakult ki egy olyan többes foglalkozási szerkezet, rugalmas adaptációs és alkalmazkodási stratégia, amelynek a gyümölcs csak egyik lehetséges útját jelentette. Létezik tehát egy olyan kulturális mag, amely az ökológiai sajátosságok következtében kialakította az alkalmazkodás legfőbb irányait, mindezen habitusok jól kimutathatóan a társadalmi és történeti korszakokon átnyúlóan hagyományozódnak tovább a helyi emberek életében, miközben a kulturális magtól távolabb, a kultúra felszínén található elemek (a vadgyümölcsök gyűjtögetése, a gyümölccsel való kereskedelem, gyümölcstermesztés stb. lehetőségei) a változások során megjelenhetnek, illetve (időszakosan vagy végleg) kikophatnak. A kultúra felszínén egy gyorsan változó, adaptivitásra kész réteg várja az új kulturális elemek megérkezését, azonban a kulturális mag sokkal stabilabbnak bizonyul, így az kevésbé van kitéve az évek során egy-egy politikai, társadalmi, gazdaságtörténeti fordulópont struktúrára (a gazdálkodás és a mentalitás struktúrájára) ható változásnak. Irodalom BaJNA 2001 BaJNA 2011/a BAJNA 2011/b BAJNA, BÁKAI 2008 Bajna Gyöngyi, Razzia a hegyekben, IN Gyergyói Kisújság, XVIII, 24, 5. Bajna Gyöngyi, Határozott fellépés, IN Gyergyói Kisújság, XVIII, 26, 5. Bajna Gyöngyi, Kitartó tákolmány lakók, IN Gyergyói Kisújság, XVIII, 27, 7. Bajna György; Bákai Magdolna (Vál.), Gyergyó neves emberei, I., F&F International Kft. Kiadó és Nyomda, Gyergyószentmiklós. 240 BORDEIANU 1964, 11-12. 241 Vö. Uő. 1968. 242 Saját gyűjtés. 2013, Gyergyószentmiklós és Sepsiszentgyörgy. 243 SZANI 2011, 109. 372
