Botár István et al. (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 9. (Csíkszereda, 2013)
Néprajz - Nagy Zsolt: A gyűjtögetéstől a nemesítésig. Népi gyümölcskultúra az egykori Csík vármegye (Al- és FElcsík, Gyergyó, Gyimes, Kászon) területén
Békási szoroson keresztül - az 1607-től vásártartási joggal rendelkező, legfontosabb Kelet-Erdélyi kereskedelmi központba - Gyergyószentmiklósra,122 másik csoportjuk a Gyimesi hágón keresztül Csíkszépvízre telepedett le.123 Gyergyószentmiklósra az első betelepedők 1637-ben124 és 1654-ben érkeztek,125 tömeges megjelenésük az 1669 és 1672 közötti időszakra,126 illetve 1688-ra tehető.127 Csíkszépvízen az örmények beszivárgása már a 16. századtól kimutatható,128 1650 óta tudunk itt állandó lakhellyel rendelkező örményekről, 1672-ben - az Erdélybe való nagy betelepedési hullám idején - pedig kb. 45 család érkezett a csíki bércek alá,129 s 1742-ben ugyanennyien jöttek át Moldvából az orosz-török háború elől menekülve.130 Néhány évtizeddel e nagyobb letelepedési hullámokat követően, s főként a 19. század elején, a külföldi piacok beszűkülésének idején már nem csak Csíkszépvízen és Gyergyószentmiklóson, hanem a környező településeken is örmény családokkal találkozhatunk: Csíksomlyón,131 Csíkmadarason,132 Gyergyóditróban,133 Gyergyóreme- tén,134 Gyergyótölgyesben,135 Maroshévízen136 dokumentálható korai jelenlétük. Később többen Csíkszeredában is letelepedtek,137 de megjelentek Gyimesbükkön, Gyimesközéplokon, és Gyimes- felsőlokon, Zsögödön, Csíkszentimrén, Csíkszentgyörgyön, Csíkszentmártonban, Kozmáson, Tusnádon, a Kászonokban, Csíktapolcán, Csíkcsicsóban, Madéfalván, Rákoson, Dánfalván, Domokoson és Csíkkarcfalván is.138 Mindebből jól látszik, hogy az örmény népesség jelenléte rövid idő alatt szinte a teljes vármegyei területet lefedte, így - kereskedő népesség lévén - a gyümölcskereskedelemben játszott szerepükkel is kiemelten foglalkoznunk kell, hiszen megjelenésük tulajdonképpen a régió gazdasági életének kibontakozását jelentette. Az örmények közösségeiben elsősorban a viszonylag kisebb számú, de tőkeerős kereskedőréteg, a kisvállalkozók fokozatos megerősödése volt megfigyelhető; mellettük azonban egy jóval nagyobb létszámú, de szerényebb vagyonnal rendelkező kalmárrétg is élt.139 Erdélyben való letelepedésük előtt elsősorban a Küküllő-mentéről került be Csíkba és Gyergyóba a szőlő és a bor, amit az ottani székelyek szállítottak szekereiken.140 A 18. századtól azonban megnő az örmények mozgástere s már nem csak a tutajozást és nagyállatkereskedelmet tartották kezükben, hanem az italkereskedést is.141 A szőlőből készült erdélyi és moldvai borok, a moldvai gyümölcspálinkák közvetítésükkel jutottak az egykori vármegye területére. Kiváló kereskedők voltak, hiszen korán reggel felvásárolták a piacok terményeit és termékeit s a későbbi órákban többszörös áron bocsátották eladásra. Nem csoda hát, hogy 1726-ban ezekre _______A GYŰJTÖGETÉSTŐL A NEMESÍTÉSIG. NÉPI GYÜMÖLCSKULTÚRA ... 122 Garda 2007/c, 75. 123 Uő. 2007, 34. 124 Ua., 85. 125 Puskás 2006,17; Garda 2007/a, 86. 126 Pozsony 2009/a, 118; Garda 2007/a, 86. 127 Puskás 2006,17. 128 Garda 2007/a, 68. 129 Puskás 2006, 24; Garda 2007/a, 68; Pozsony 2009/a, 119. 130 Puskás 2006,24; Garda 2007/a, 68. 131 Pozsony 2009/a, 113. 132 Ua., 119. 133 Ua., 113, 119. 134 Ua., 119; Garda 2007/a, 416. 135 Pozsony 2009/a, 119. 136 Uo. 137 Puskás 2006,28. 138 GARDA 2007/a, 75-83. Az örmények gyimesbükki jelenlétéről lásd még: Rab ET AL. 1981, 25. 139 Pozsony 2009/a, 115. 140 Garda 2007/c, 332. 141 A tutajozás egyébként nemcsak a faáru, hanem a borkereskedelemmel is összekapcsolódott (Uő. 2007, 301). 359
