Botár István et al. (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 9. (Csíkszereda, 2013)
Néprajz - Nagy Zsolt: A gyűjtögetéstől a nemesítésig. Népi gyümölcskultúra az egykori Csík vármegye (Al- és FElcsík, Gyergyó, Gyimes, Kászon) területén
NAGY ZSOLT Búzáskertben, ahol több gazdának is birtoka van72 A pirosló vadcseresznye és a fenyvesek együttes látványát Orbán Balázs is megörökítette 1869-ben: „Gyimesi szorosban Csík terénél, egy órával alább már törökbúza (kukorica) földek tűnnek fel, sőt mi több, az oldalokon levő fenyvesekkel élénk ellentétben érett cseresznye piroslik.” - írja.72 73 Szintén magashegyi kaszálók és legelők hagyásfájaként találkozhatunk az egykori Csík vármegye területén a vadalmával (Malus sylvestris L.; Id. 1. ábra), illetve ritkábban a vadkörtével vagy vackorral (Pyrus pyraster L.). Gyergyószentmiklóson az Almás mező helynév74 jelez például egy ilyen hagyásfás legelőrészt. Régebben vadalmából készült ecet, almaié (almacsügör) és pálinka, de nyersen is szívesen fogyasztották és a népi gyógyászatban is több területen hasznosították. Szerepe az ínséges, válságos időszakokban méginkább megnőtt. Az 1716-19-es nagy éhínségre75 vonatkozóan Csíkszékben például feljegyezték, hogy a helyiek „A míg kaptak laboda maggal, galagonyával, vadrózsa gyümölcsivei, vadalmával, eczetnek megtört vadalmának törkölyivei, bükk és tölgy makkal [...]” táplálkoztak.76 A bemutatott mintegy huszonöt vadon termő gyümölcsnek - amint azt több helyen kihangsúlyoztam - csupán töredékét gyűjtik napjainkban. Meg kell azonban itt azt is jegyezni, hogy a néhány évszázaddal ezelőtti ínséges, válságos időszakokhoz hasonlóan, manapság, a világgazdasági válság korában szintén felértékelődni látszanak a rég elfeledett vadgyümölcsök. Ezzel párhuzamosan az 1989-es évet követő időszakban egyre inkább meghatározóvá válik az egykori Csík vármegye területén élő közösségek (székelyek, örmények stb.) számára is az identitások keresése, kifejezése, a hagyományok megőrzése, az életminőség javításának igénye. Mindez azt eredményezte, hogy a 2000-es években sorra jelentek meg - főként a gyergyói falvakban - olyan asszonytársulások és magán- vagy családi vállalkozások, amelyek a vadon termő gyümölcsök (áfonya, málna, bodza stb.) szervezett begyűjtésébe, feldolgozásába és értékesítésébe kezdtek. Érdekes, hogy kínálatukban már nem csak a vármegye területén őshonos gyümölcsfélékből készült termékeket találjuk meg, hanem a moldvai és mezőségi tájakról begyűjtött európai homoktövisből (Hippophae rhamnoides L.) vagy a gyergyói kertekben utóbbi években megjelent jostából (Ribes nidrigolaria; általában a feketeribizke és az egres keresztezéseként tartják számon) készült szörpöket, lekvárokat is. A korábban hasznosítatlan erőforrások tehát felértékelődtek, s ezeknek újszerű hasznosítására törekszenek napjainkban. Emellett megkísérlik az igényekhez szorosan illeszkedő új fejlődési irányvonalak kimunkálását is.77 Amikor a csíki, gyergyói, kászoni és gyimesi közösségek tagjai a 21. század küszöbén krízishelyzetben találták magukat, ösztönösen és tudatosan is igyekeztek innovatív válaszok keresésével megoldást találni problémáikra, a válságos időszakban megnőtt az együttműködési hajlam s az alulról való építkezés elve lépett érvénybe, a községek tagjainak aktív részvételével egyesületek alakultak (például Torzsások Egyesülete, Aranyászok, Fenyőalja Egyesület stb.). Az erdei gyümölcsök gyűjtését és feldolgozását, esetleg termesztésbe való bevonását (például Szabó Károly Attila kertészmérnökként fogott csíkszentmártoni telkén málnatermesztésbe78) véleményem szerint az is segíti, hogy kiválóan illeszkedik a helyiek, s főként a nők - fentiekben részletesen bemutatott - gazdasági hagyományaiba: e kisvállalkozások lényege, hogy a benne résztvevők az általuk lakott területen lévő ökológiai rendszerekkel kívánnak együttműködni, azoknak ismét részévé válni s gazdálkodásukkal fenn is szeretnék tartani azokat. A válság tehát a vidék életében kedvező változást is hozott, a természetközeli és ökológiai szemléletű életforma értékének tudatosítását.79 72 Saját gyűjtés. 2013, Gyimesbükk. 73 Orbán 1869, 77. 74 Saját gyűjtés. 2013, Gyergyószentmiklós. 75 TARISZNYÁS 1978, 25-26; Uő. 1982/a, 18; Uő. 1982/b, 32. 76 SZÁDECZKY 1898, 261. 77 Nagy 2013/b, 6. 78 RÉDAI2013. 79 KolumbáN 2009, 48. 354
