Botár István et al. (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 9. (Csíkszereda, 2013)
Néprajz - Nagy Zsolt: A gyűjtögetéstől a nemesítésig. Népi gyümölcskultúra az egykori Csík vármegye (Al- és FElcsík, Gyergyó, Gyimes, Kászon) területén
NAGY ZSOLT málna (toportyán), a szőrős füge (egres).” - írja.46 Napjainkra már csak helynevek utalnak egykori lelőhelyére: Gyergyószentmiklóson a Likas fügés,47 48 Gyergyóremetén a Fügés rét4S határnevek. Szintén Gyergyóremetén egy 1838-as okirat is említ Fügés-havast,49 illetve Orbán Balázs a Gyimesi szorosnál tett látogatásakor jegyzi le a Fügéstető,50 Vitos Mózes pedig ugyanitt a Fügés helyneveket.51 52 Ezzel ellentétben az egres szót tartalmazó határnevek, például a Csíkcsicsó közelében lévő Egres- mejék és az ehhez tartozó Egres patak?1 megítélésem szerint a gyümölcsfaj helyett inkább az égerfára utal,53 a csíkdelnei - égerfáiról elnevezett - Eger pataka helynévhez hasonlóan.54 Mára a csíki és gyergyói, illetve kászoni falvakban kiveszett a füge elnevezés s a mindenhol általánosan ismert egrest használják a kertekben termő gyümölcsfaj megjelölésére. Mindössze a viszonylag zártnak mondható Gyimesekben maradt fenn a régi név. Gyimesbükkről 1981-ben közöltek ide vonatkozó adatot. Itt a kerti gyümölcsöt nyersen fogyasztották, illetve bort és befőttet is készítettek belőle.55 56 2012-ben egy etnoökológiai kutatótábor keretében Gyimesközéplokon is sikerült több adatközlőnél rögzíteni néhány értékes információt e gyümölcsről. Egy idős asszony közléséből felhasználásának sokszínűségére is részleges rálátásunk nyílhat: „Füge, komolyocska gyümölcs. Idén finom, máskor szürke a ragyától. Savanyúság helyett jó, zsíron rántott pityókával vagy lerakott puliszkával. Melobbantják, szétfőzik cukorral. Sok vas van benne’6b Az egressel és fekete ribizkével ellentétben egy-egy vadon termő gyümölcs töretlen népszerűségét nem háziasításának köszönheti. Az áfonyafélék (helyi elnevezéssel kokojzák) termesztésével például a parasztgazdaságokban sosem próbálkoztak, csupán a vadon termő változatot gyűjtötték. A fekete- (Vaccinium myrtillus L.), a vörös- (Vactinium vitis-idaea L.) és a tőzegáfonya (Vaccinium oxycoccos L.) érési ideje általában júliustól szeptemberig tartott. Fontosságát felhasználásának számtalan módja mellett (kompót, bor, lekvár, szirup, tea stb. készülhet belőle, sőt Tarisznyás Márton azt is lejegyezte, hogy Háromkúton egy Baksai nevű ember a kokojza kórójából súrlókefét készített57) az is mutatja, hogy a Hargita lábainál legeltető székely juhászok - mivel a pásztorkodással mindigis együtt járt a különböző növények gyűjtése - ősszel olyan helyek felé terelik nyájukat, ahol érik a kokojza, s így a húsból és tejtermékekből álló étrendjüket minden évben friss gyümölccsel egészítik ki. Az áfonya termőhelye tehát még a nyájak vándordíjának megválasztását is befolyásolja.58 Mivel az ún. áfinya- fésüvel nagy mennyiségben, viszonylag könnyen gyűjthető volt, ezért a családi szükségleten túlmutató fölösleget a csíki és gyergyói lakosság általában frissen a helyi vagy a legközelebbi piacokon értékesítette. Az ősszel tartott csíki vásárok jellegét nem is annyira a nagyállat, hanem inkább a különböző mezőgazdasági termények (krumpli, káposzta stb.) és a gyümölcs (kokojza) adta meg.59 A piachelyekhez kapcsolódva tehát alkalmanként nagymértékűvé vált már a 19. században egy-egy gyümölcsfajta (s főként az áfonya) árucseréje. Tarisznyás Márton a gyergyószentmiklósi őszi vásárról meg is jegyezte: „A legjobb kokojzát emberemlékezet óta a szeptember 7-i gyergyószentmiklósi ún. 46 Székely é. n. /a, 60,137. 47 Saját gyűjtés. 2013, Gyergyószentmiklós. 48 Kisné Portik 2006,42. 49 Garda 2007/d, 320-321. 50 Orbán 1869,77. 51 VlTOS 1894, 67. 52 Orbán 1869,60. 53 Nagy 2013/a, 17. 54 VÁMSZER 2007, 103. 55 Rab et al. 1981,33. 56 Fábics Anita és Juhász Melinda gyűjtése. 2012, Gyimesközéplok. Itt mondok köszönetét Juhász Melindának, hogy a Fábics Anitával közösen végzett gyimesközéploki terepmunkájuk során rögzített etnobotanikai anyag gyümölcsökre vonatkozó részét szíves volt rendelkezésemre bocsátani s hozzájárult ennek felhasználásához is. 57 Tarisznyás 1982/b, 39. 58 Gunda 2001, 15. 59 KÓS 1972, 32. 352
