Botár István et al. (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 9. (Csíkszereda, 2013)
Néprajz - P. Buzogány Árpád: A lakodalom régi rendje Kőrispatakon
A LAKODALOM RÉGI RENDJE KŐRISPATAKON oknál fogva (pl. kisgyerek, súlyos beteg hozzátartozó) nem szánhatnak egész napokat a segítség- nyújtásra. Házikenyér esetében 10 személyre számítottak egy kenyeret. Amikor már szűkült a liszt és bolti kenyeret is vásároltak lakodalomra, 8 személy után számítottak egy kenyeret. Sütemények nem hiányozhatnak egy ilyen eseményről, bár az ötvenes-hatvanas évekig nem volt sokféle sütemény: pánkó (fánk) és kürtőskalács, későbbi időben torta is került az asztalra. A nyolcvanas évek elejéig a lakodalmakban bő felhozatalt lehetett találni krémes és száraz süteményekből, ugyanis a két család rokonai - az asszonyok - szívesen mentek segíteni. A szárazsüteményeket (pl. diós és lekváros kifli, hájas tészta stb.) már a hét elején kezdték sütni a lányos háznál, illetve ritkábban a segítségek saját otthonukban foglalkoztak ezzel. Ilyenkor előkerültek az adagok miatt a majd minden háznál meglévő receptes könyvek. A süteményekhez jól értő asszonyok társadalmi elismertsége minden ilyen alkalommal megerősödött. A krémes tésztákhoz (e vidéken a tészta tájszó süteményt jelent) és a tortákhoz megsütötték a lapokat, aztán megkavarták a hozzá való krémeket és összerakták. Majd hűvös helyen (nagyszobában, elsőházban vagy pincében) állni hagyták, később kockákra vágták és tányérra tették. A lapok széleiből lehullt részeket, darabkákat összeőrölték és kisebb dió nagyságú, néha színes mázzal bevont gyümölcsökként ez időszak minden lakodalmán asztalra kerültek. A vidéken szokásban volt - egészen a jegyrendszer nincstelen kommunista korszakáig -, hogy a koszorúspárok hozzájárultak az ünnepi asztal bőségéhez. A fiúk italt, a lányok egy-egy tortát vittek. A tortákat éjfél után szolgálták fel, és rendszerint a vendégek helyben nem is fogyasztották el, hanem hazavitték otthon maradt családtagjaiknak: kisebb gyerekeknek, idősebb szülőknek. 1990 után is felszolgálnak tortát, ám azt már készen vásárolják. A süteményt is - főleg a vendéglőkben - úgy szolgálják fel, hogy papírtányéron, műanyag csomagolóanyagban haza is vihetik a vendégek. A lakodalomra Kőrispatakon már rég a művelődési házat használták, ugyanis a tágas nagyteremben kényelmesen elfért mindenki, és hely is maradt a táncosoknak. A nagyobbik teremben terítették meg az asztalokat, az utca felőli, lépcsős feljárat előterét a táncosok számára tartották fenn, az innen nyíló két kisebb termet konyhának, illetve (ital) raktárnak használhatták. Az épület nyugati sarkán egy nagyobb terem ugyancsak konyhának volt használatos, s bár összevont elemi osztályok tanultak benne, hétvégére kiüresítették. Korábban a kisebb méretű lakodalmakba csupán a legközelebbi rokonokat és a szomszédokat, barátokat hívták meg, amennyit le tudtak ültetni, ugyanis egyetlen kiüresített lakásban el kellett férni mindenkinek, sőt táncnak való helyet is fel kellett szabadítani az asztalozás után. A kultúrotthont és környékét is elő kellett készíteni a nagy eseményre. Mivel a falu központi részén fekszik, az előkészületek alatt is szem előtt van. Az előtte lévő utcarészt meg kellett seperni, a kerítést, az ajtózárakat alkalomadtán kijavítani, a kiégett villanyégőket kicserélni. A kultúrház bejáratánál a kapura fenyőágakat kötöztek boltívesen, rá Isten hozott! feliratot. Az épület bejáratához, az ajtó fölé ugyancsak Isten hozott! táblát helyeztek el, és az évszaktól függően mezei virágok csokraival díszítették a falakat stb. Az átköltözés pénteken zajlott. Kályhát vittek és edényeket, tűzifát, a nagytermet kiseperték, vízzel meglocsolták, az asztalokat (kecskelábra állított hosszú asztallapok) elhelyezték, székeket és padokat tettek melléjük, majd megterítettek. Ebben részt vettek a koszorúspárok is: a fiúk fenyőágat hoztak és a bejárati kapu fölé ívesen elhelyezték, udvart, utcát sepertek stb. A lányok az evőeszközök, poharak elmosásánál és asztalokra helyezésénél dolgoztak. A lakodalmas háznál egész héten sütnek-főznek a segítségeknek is, mert sokan összegyűlnek dolgozni, nők és férfiak. „Lejárt egy lakodalom” ezzel a készítéssel, jellemezte Páll Margit. „Annyian voltak, annyian!” A segítségek igyekeznek hasznossá tenni magukat, bár a munka mellett tréfálkozásra is adódik alkalom. A kőrispatakiak szerint voltak olyan segítségek is, akik inkább az étel-ital, a társaság kedvéért vettek részt az előkészítésben, ám az önként jelentkező segítségeket nem szokás elutasítani. Pénteken már az italokat is áthordták az egyik kisebb terembe. A pálinka egy részét a lakodalmas háznál fehér félliteres üvegekbe töltötték, ebből kínáltak az utcán, a lakodalom napján, a többit nagyobb edényekben vitték át és majd kisebb kancsókban szolgálták fel. A bort is hordóban szállították a helyszínre, és a mulatságkor töltötték ki kancsókba. Éjszaka a koszorúslegények őrizték a termet. 323
