Botár István et al. (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 9. (Csíkszereda, 2013)
Néprajz - Balázs Lajos: A csíkszentdomokosi nemi kultúra és nemi erkölcs élő szókészletéről
Balázs Lajos A CSÍKSZENTDOMOKOSI NEMI KULTÚRA ÉS NEMI ERKÖLCS ÉLŐ SZÓKÉSZLETÉRŐL1 Negyven éve, tanári munkám és egyéb megbízatásaimmal egy időben kutatom az emberi élet, ahogyan Bálint Sándor fogalmazott még 1943-ban (talán éppen itt, Szegeden), „az emberi élet három nagy szükségét”, a születést, házasságot és halált, amit én sorsfordulatra kereszteltem át és eggyel szaporítottam, a nemiséggel. Ez utóbbi kutatását az első három kényszerítette ki, mintegy 15 esztendőt töltöttem el vele, hogy megfogalmazhassam, a nemiség olyan kötőanyaga, kultúrája az előbbieknek, de úgy általában az egész paraszti létnek, amit nem lehet figyelmen kívül hagyni, ha valóban a minél teljesebb megismerés szándékával élünk. Ebből a törekvésből született három monográfia: Szeretet fogott el a gyermek iránt (a születésé), Az én első tisztességes napom (a párválasztás és házasságé), Menj ki én lelkem a testből (az elmúlásé, halálé). A már említett felismerésem termése pedig a ráadás, az Amikor az ember nincs es ezen a világon. Paraszti nemi kultúra és nemi erkölcs Csík- szentdomokoson. Úgy gondolom, hogy már a címek, kiváltképpen ez utóbbi kibocsátanak valamiféle belépőjegyet az élőnyelvi konferenciára. Arra a kérdésemre, hogy mi a közösülés, a 35 adatközlőm egyike így válaszolt: „Az, amikor az ember nincs es ezen a világion.” Julius Evola a neves olasz szexuál-pszichológus ugyanezt úgy fogalmazta meg, hogy „a tudat pillanatnyi megszakadása”. Csakhogy ezt ő 27 szóban, a csíkszentdomokosi parasztasszony 8-ban válaszolta meg. Amúgy mind a ketten ugyanazt mondták. De idézhetném két, szintén domokosi asszony beszédét: -„Mi van veled komasszony, az utóbbi időben egyre rosszabbul nézel ki? Olyan voltál örökké, mint a rózsa. - „Én megmondom neked, met barátném vagy: az alsó felemből botánikus kertet csináltam”. Szóval, már ez a két válasz megsejteti, hogy a nyelvezet és stílus mögött valami más rejtőzködik: a népi kultúra egy szegmentumának, a nemi kultúrának egy sajátos lelkülete, spiritualitása, kvalitása, melyek hozzájárultak, engem mindenképpen megsegítettek a vizsgált kultúrjelenség jobb és teljesebb megértéséhez. A nemiség nyelvezete, a nemiség különböző vonatkozásaira utaló képalkotó képessége a nemi kultúra és nemi erkölcs színvonalát, természetrajzát is jelző tényező lett számomra. Ez a nyelvezet és stílus nem a szerelmi költészet nyelvezetének eszményítő stílusa, noha valahol mind a kettő egy tőről fakadhat. Ezért tekintem a paraszti nemi kultúra és erkölcs részének. Nélküle mindaz, amiről könyvem szól mesterkélt, íztelen vagy fanyar lenne, nem különülne el az orvostudomány, szexológia, teológia, kriminalisztika stb. tudományok hasonló tárgykörű szövegeitől. Milyen élőnyelv, amiről én beszélek? Mi hozta létre? Mi tartja életben? Egyáltalán létezik-e? Miben rejlik a sajátossága? íme néhány kérdés, amire nem fogok nagyon tételesen, didaktikusán válaszolni, de megkerülni sem fogom fontosabb jegyeit. „Az élőnyelv beszélt nyelv; a mindennapi élet (kevésbé választékos) nyelve.” Kontra Miklós így kezdi a Budapesti élőnyelvi kutatások c. tanulmányát.1 2 1 Elhangzott a 17. Élőnyelvi Konferencián, Szeged, 2012. augusztus 30.-szeptember 1. 2 Kontra 2002,19-27. A Csíki Székely Múzeum Évkönyve IX. (2013), p. 311-318 311
